A hónap alkotója: Csohány Kálmán

Csohány Kálmán (1925 - 1980) pásztói születésű művész a hatvanas, hetvenes évek grafikusnemzedékének egyik meghatározó egyénisége volt. Rézkarcain, tusrajzain és litográfiáin a népi szimbolika balladai tömörségű, egyéni hangvétellel párosul.

Mint eddig is, érdemes többször is visszanézni ezt a bejegyzést, mert a hónap során folyamatosan bővül újabb és újabb képekkel, írásokkal. 

Már gyermekkorában kedvvel rajzolgatott. Négyéves korára egy interjúban így emlékezett vissza. „Egyszer anyám elvitt a piacra, s látok egy gyönyörű szép bolgár kertészt, akkora bajusszal. Drága anyám hiába ráncigált tovább, két lábbal letáboroztam. Szétfeszítettem a lábamat, mert ezt az embert akartam nézegetni. S amint hazaértünk, le is rajzoltam. – Nagyanya!- kérleltem – tessék hozni nekem ceruzát, meg radírt! Se apámnak, se anyámnak nem mertem szólni, de nagyanyámhoz bizalommal voltam, ő volt mindig az én közvetítőm. S rajzoltam, de csak magamnak.”

Az elemi iskolát Pásztón végezte, abban a műemléki épületben, amely ma galériaként funkcionál. 1931-34 között itt kisdiákoskodott, itt tanult meg olvasni, írni, számolni. A salgótarjáni Kereskedelmi Szakközépiskolát 1944-ben fejezte be. Érettségi után, hogy ne vigyék be katonának apja Erdélybe, Csíkszentmártonba, a Cseresznyés fűrésztelepre küldte. 1944-45-ben fakitermelésen dolgozott a csíki havasokban. 1946-ban hazatért, ám édesanyja és a drága nagyanyja meghaltak, édesapja hadifogságba esett. Gizella nevű húgát egyedül találta otthon, így ő lett a családfenntartó: vasúti pályamunkásnak állt Pásztón, majd 1946-47-ben szénbányásznak Nagybátonyban. Édesapja időközben hazatért, majd újranősült. A mostohamamát a gyermekek nem tudták elfogadni, így mindketten elhagyták a szülői házat. Gizella ápolónőként dolgozott Budapesten, Kálmánt pedig 1947-ben felvették a Szabó Dezső Népi Kollégiumba és a Képzőművészeti Főiskolára.

Csohány Kálmán már induláskor elkötelezte magát az illusztrációval. Még főiskolás volt, amikor megjelentek első illusztrációi, melyek meglepően érett kifejezésbeli sajátosságokról tesznek tanúbizonyságot. Diplomamunkájául Móricz Zsigmond Rózsa Sándorához készített tíz illusztrációt. A bírálati ülésén a bizottság egyöntetű véleményében rámutatott Csohány művészi érettségére, kimagasló illusztrációs készségére.

Csohány számos megbízást kapott a Móra Ferenc Könyvkiadótól, s más könyvkiadóktól, de sokat rajzolt a maga kedvére is. Papírra vetette irodalmi élményeit, készített illusztrációkat magyar, román és bolgár népballadákhoz is. Így készültek szabadon a meseillusztrációk is, a rajzok Anatole France Thais-ához, Weöres Sándor, Áprily Lajos, Radnóti Miklós, Csokonai Vitéz Mihály verseihez, cigánydalokhoz és szabad gondolataihoz, érzelmeihez vagy egy saját verséhez A sárkány és a fiúhoz készült illusztrációi.
1952-ben a főiskola elvégzése után Csohány Kálmán megnősült és feleségével Budapesten telepedtek le. Pásztótól sohasem szakadt el igazából, bár életének és pályájának színhelye Budapest lett. Grafikai költészetének jelentős része a Mátra és a Cserhát övezte vidékhez kapcsolódik, a pásztóiakhoz, az ismerős arcokhoz. Művei megelevenítik Pásztó népszokásait, felidézik a pásztói hangulatot, a pásztói emlékeket.

Önéletírásában így írt: „Én az embereket szeretném megközelíteni. Életüket, érzelmi világukat szeretném a magam eszközeivel ábrázolni. Ehhez a gyermekkorom szolgál segítségül. Szűkebb hazám embereit ismerem jól, de úgy érzem, hogy az ő örömük vagy bánatuk papírra vetésével egyetemes emberi magatartást közelítek meg. Ez a legfőbb célja és értelme munkáimnak.”




Az Értől az Óceánig
rézkarc, papír
395 × 290 mm

Madár
rézkarc, papír
195 × 298 mm


Fenyők között
rézkarc, papír
195 × 295 mm


Szakadék
rézkarc, papír
190 × 295 mm


Ragadozó, 1965
rézkarc, papír
190 × 147 mm


Az öregség két arca (Kassák illusztráció), 1963
rézkarc, papír
200 × 150 mm


Látogatás (Nagy Lajos vers illusztráció), 1967
rézkarc, papír
197 × 157 mm

Bezárt kapuk, 1967
rézkarc, papír
195 × 135 mm


Tört gép és táj
rézkarc, papír
190 × 150 mm


Könyvek melyeket érdemes forgatni:
Shah Gabriella: Csohány Kálmán
(2010, Somos Kiadó)
Supka Magdolna: Csohány Kálmán
(1986, Corvina Kiadó, Budapest)
Supka Magdolna: Csohány rajzok
(1983, Békéscsaba).
Solymár István: Csohány Kálmán
(2006, Holnap Kiadó, Budapest)
Csohány Kálmán
(1985, Nógrádi Sándor Múzeum-Helytörténeti Múzeum, Salgótarján-Pásztó)
Csohány Kálmán: A Magam módján, Magamnak
(2007, Salgótarján)

Interjúk, Katalógusok, írások:
Részlet Shah Gabiella: Csohány Kálmán c. könyvéből

Filmek:
Pásztóiak - Csohány Kálmán emlékezete
(1997, szín., magyar dokumentumf., r.: Pörös Géza)
(A film megtekinthető a NAVA Pontokban)
Elhagyott szárnyak - Csohány Kálmán művészete
(2010, szín., magyar film., r.: Shah Timor)

Életműkatalógus:
még nincs

Korábbi bejegyzések:
Csohány Kálmán
Könyvajánló: Csohány Kálmán
Kiállítás: Csohány Kálmán



Képek és szöveg forrása: www.pasztoimuzeum.hu blog.tarjanikepek.hu www.axioart.hu protokoll-galeria.hu www.nava.hu