Könyvajánló: A magyar kőrajzolás története a XIX. században

A szerző múltszázadi művészetünk legnépszerűbb grafikai eljárásaival ismerteti meg e kötet olvasóját. A múlt század második évtizedétől...




A szerző múltszázadi művészetünk legnépszerűbb grafikai eljárásaival ismerteti meg e kötet olvasóját. A múlt század második évtizedétől, az első hazai kőnyomdák megalakulásától a 70-es évekig követi nyomon a kőrajzolók és kőnyomdák munkásságát.

Az első fejezet a kezdeti nehézségekről, az új technika fokozatos térhódításáról ad számot. A továbbiakban a szerző a kőrajzoló tevékenységnek az 1840-es évek társadalmi és nemzeti mozgalmaival kapcsolatos fellendülését vázolja. A múlt század ötödik évtizedében keletkezett kőrajzok jellemzése eleven képet ad a főváros rohamos növekedéséről, pezsgő életéről, a kiéleződött társadalmi, politikai ellentétekről, az 1848-as forradalom és a szabadságharc egyes mozzanatairól. Az olvasó áttekintést kap a közönség és művészek szoros kapcsolatáról, a művészeti kereslet és kínálat viszonyáról, a kőrajzolók, nyomdák és kiadók összehangol munkájáról. Az utolsó fejezet a világosi összeomlást követő elnyomatás idején a kőrajzolás területén is nyomon kísérhető ellenállási kísérletekről, a forradalmi, nemzeti eszmék ébrentartása érdekében tett erőfeszítésekről, munkákról számol be.

A magyar kőrajzolók műveinek katalógusa az ország területén található valamennyi jelentősebb kőrajzot tartalmazza; a kutatóknak és érdeklődőknek az egyes mesterek munkásságára, valamint az ábrázolások témájára vonatkozóan hasznos segítséget ad.

A kötetben 105 kép szemlélteti a múlt századi magyar kőrajzolás fejlődését, az egyes mesterek munkásságát, 26 szövegközi kép pedig a hazánkban hosszabb-rövidebb ideig dolgozó külföldi litográfusok munkáiból ad ízelítőt.

Gerszi Teréz
A magyar kőrajzolás története a XIX. században

Kiadó: Akadémia Kiadó, Budapest
Kiadás éve: 1960
Terjedelem: 316 oldal



Kép és szöveg forrása: https://www.antikvarium.hu/konyv/gerszi-terez-a-magyar-korajzolas-tortenete-a-xix-szazadban-366151

Bortnyik Sándor

Kovácsok, 1922 linómetszet, papír 209 × 152 mm Kép forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_kv_44_Dialog/?pg=0&...


Kovácsok, 1922
linómetszet, papír
209 × 152 mm


Kép forrása: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_kv_44_Dialog/?pg=0&layout=s

Grafikatörténet: Egy érdekes kép

Mészáros Zsolt: Banga Ferenc tárlatának megnyitása (balról jobbra: Jordán Tamás, Banga Ferenc, Parti Nagy Lajos) Kép forrása:  htt...


Mészáros Zsolt:
Banga Ferenc tárlatának megnyitása
(balról jobbra: Jordán Tamás, Banga Ferenc, Parti Nagy Lajos)


Kép forrása: http://www.wssz.hu/tartalom/galeria/4731

David Hockney

Én és a Hőseim, 1961 myself and my Heroes rézkarc, akvatinta, papír 257 × 502 mm Kép forrása: http://www.tate.org.uk/art/artworks/h...


Én és a Hőseim, 1961
myself and my Heroes
rézkarc, akvatinta, papír
257 × 502 mm


Kép forrása: http://www.tate.org.uk/art/artworks/hockney-myself-and-my-heroes-p07352

Legyen grafika hónapja

2014-ben, a XXVI. Miskolci Grafikai Triennále kapcsán tanácskozást hívunk össze a szakma képviselői számára, melyen előkerültek azok a k...



2014-ben, a XXVI. Miskolci Grafikai Triennále kapcsán tanácskozást hívunk össze a szakma képviselői számára, melyen előkerültek azok a kérdések, melyek nem csak Grafikai Triennále apropóján merültek fel, hanem amiket akár évek óta görgetünk magunk előtt megválaszolatlanul. Ezen a fórumon többen is felvetették, érdemes lenne a grafika népszerűsítésére a Grafika hete/Grafika hónapja országos rendezvénysorozat elindítása. A Miskolci Galéria és a MODEM most közös erővel – és egymást segítő lendülettel – teszi meg az első lépést afelé, hogy mindez meg is valósuljon.

Elképzeléseink szerint az egy hónapos időtartamra szóló eseménysorozat több intézmény, kiállítóhely, szervezet, alkotótelep és alkotóművész munkáját hozza közös nevezőre legalább 30 napra, ami összehangolt marketinggel és erőteljesebb megjelenéssel használna a grafika és a grafikusok megítélésének.

A 2017 májusában megnyíló Miskolci Grafikai Triennále kiállításával indítjuk útjára az eseménysorozatot, melyhez remélhetőleg többen csatlakoznak majd. A Grafika Hónapja életre hívásának legfontosabb célja, hogy jelenlétet és figyelmet biztosítson minden olyan eseménynek, melynek témája a grafika, legyen az egyedi, sokszorosított, vagy alkalmazott.

Minden év április – májusában (áthúzódóan) tervezzük egy hónapra ilyen módon összekötni a grafikával foglalkozó kiállítóhelyek, kutatóhelyek, műhelyek, galériák életét. Ennek a koncentrációnak remélhetőleg több hozadéka lesz mind a csatlakozók egyéni szintjén, mind a grafika megítélésében.

Az első, 2017-es, pénzügyi források nélküli indulás tulajdonképpen egy önszerveződő csapatmunka, melyben a csatlakozók vállalják, hogy az egyébként is kiállításra szánt grafikai anyagukat, kötetek bemutatását, műhelymunkát stb. erre az időszakra tervezik. Ezzel egymás erősítve, egymás munkáira oda-vissza utalva lehet ébren tartani a közönség és a sajtó figyelmét. Tulajdonképpen egy olyan, az egész országot lefedő hálózat kialakításának első lépése lehet ez, mely hosszú távon is segíti a szakmai együttműködést és idővel profitálhatnak is belőle a résztvevők a közös marketing által. 2018-ra remélhetőleg kialakul, hogy ki lesz az az egyesület/ alapítvány/ intézmény, aki a szervezési, koordinációs és pályázati, vagy egyéb források felkutatásának munkáit vállalni tudja.

Várjuk a 2017-es Grafika Hónapjához csatlakozni kívánókat április-májusi programjaikkal, valamint javaslataikkal, észrevételeikkel, tapasztalataikkal.
További információ: http://grafikahonapja.hu/

Kiállítás: Orosz István - Kockázatos

Hazugság-e, ha olyan teret ábrázol az alkotó, s belé olyan tárgyakat helyez, amelyek a megszokott látványnak ellentmondanak? ...

Hazugság-e, ha olyan teret ábrázol az alkotó, s belé olyan tárgyakat helyez, amelyek a megszokott látványnak ellentmondanak? Menekülés-e, ha ismeretlen törvényekkel, új szabályokkal rendelkező világot talál ki magának, hogy a megunt régiből átléphessen ebbe? És vajon nem azért teszi-e mindezt, nem azért engedi-e észrevenni oly könnyen a képbe rejtett turpisságokat, fortélyos megoldásokkal olykor épp maga híva föl a figyelmet rájuk, hogy minél előbb rajtakapják?

Néha úgy hiszem, hogy a józanész által eleve elfogadhatatlannak ítélt paradoxonok talán mégis alkalmasak arra, hogy segítségükkel több dolgot sejtsünk meg a világból, mint amennyit a hagyományos logika mentén felfoghatunk. Arra bíztatnak, hogy fogadjuk kétkedve a látszólag nyilvánvaló állításokat, és higgyünk benne, hogy a világnak van egy másik, egy rejtett olvasata is, amelyet ugyan körülményesebb meglelnünk, de olykor már a keresés is izgalmakkal jár.
- Orosz István


A téma a kocka, ez az ősi geometriai forma. Jómagam, mondhatnám, hogy valamelyest kötődöm ehhez e formához (nevetés), ezért aztán elég hosszan tudnék beszélni a természetéről, az érdekességeiről, de most arról a szemléletről szeretnék inkább szólni, ami Orosz István műveiben megnyilatkozik. Ezek olyan grafikák, olyan képek, amiket jó és tanulságos nézni, mert arról beszélnek, hogy az, amit látunk, mennyire tőlünk függ. A vizualitás életünk meghatározó eszköze, amin keresztül megismerjük a világot. És ennek a megismerésnek sok érdekes kacskaringója van. Az, amit látunk vajon tényleg ott van-e, azt látjuk-e, ami ott van, vagy éppen valami mást? A látvány az agyunkban jön létre, egy folyamat eredményeként, ami rendkívül érdekesen alakul, és ennek egy külön területe, amikor elbizonytalanodunk a látványban, hisz nehezen tudjuk értelmezni azt, és ez a bizonytalanság megmozgatja a fantáziát, kibillent a megszokott háromdimenziós világból, és a visszatérés mindig nagyon tanulságos. Ezek a képeken valójában nem optikai csalódások, sokkal mélyebbek azoknál, és ezért sokkal igazabbak is. Amikor mást látunk, az nem azt jelenti, hogy tévedünk, hanem azt, hogy többet látunk, mint ami ott van, fölépítünk valamit, a látvány csak a kiindulópontja ennek a valaminek, az igazi eredmény az bennünk jön létre.
- részlet, Rubik Ernő megnyitóbeszédéből

Elérhetőség:
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 
1031 Budapest, Korona tér 1

Megtekinthető:
2017. április 9. ig keddtől vasárnapig 10-18 között

 Kép és szöveg forrása: http://utisz-utisz.blogspot.hu/2017/02/koc-ka-za-tos.html http://www.mkvm.hu/index.php?p=list&id=226&tbl=kiallitas

Könyvajánló: Albrecht Dürer fametszetei és rézmetszetei

Az egyetemes művészettörténet nevezetes jubileuma az 1971. esztendő. Ötszáz éve, 1471. május 21-én született Nürnbergben Albrecht Dürer...



Az egyetemes művészettörténet nevezetes jubileuma az 1971. esztendő. Ötszáz éve, 1471. május 21-én született Nürnbergben Albrecht Dürer, minden idők legnagyobb német festője és grafikusa. Világszerte megemlékeznek erről a napról. Németország mellett azonban elsősorban számunkra, magyarok számára ünnep ez a félezer esztendős évforduló. 

Dürer maga írja meg Családi Krónikájában (1524) magyarországi származását. Apja Magyarországon "geboren im Königreich zu Hungern", a Jula (Gyula) melletti Eytas (Ajtós) községben született. A Dürer (Türer) családi név is ennek a községnévnek német fordítása. Már az idősebb Albrecht Dürer is használta a családi címert a nyitott ajtóval a hármashegyen. A címernek Dürer egy igen szép fametszetet szentelt (38. kép). Dürer apja fiatalon elhagyta hazánkat. Mint megbecsült ötvösmester Nürnbergben telepedett le, s egykori mesterének lányát vette feleségül. Albrecht Dürer művészete minden ízében német művészet, s magyar elemeket keresni alkotásaiban ellentétben állana a tudományos szemlélet követelményével.

Fenyő Iván - Katona Tamás:

Albrecht Dürer fametszetei és rézmetszetei


Kiadó: Magyar Helikon
Kiadás éve: 1971
Terjedelem: 92 oldal


Müller Árpád

Apollónia, 1982 rézmetszet, papír 110 × 80 mm Kép forrása: http://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/grafika-rezkarc/500664/Mulle...


Apollónia, 1982
rézmetszet, papír
110 × 80 mm


Kép forrása: http://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/grafika-rezkarc/500664/Muller-Arpad-Apollonia/


Grafikatörténet: Rékassy Csaba

Korabeli híradórészlet Rékassy Csaba grafikusművészre emlékezve. Forrás: http://nava.hu/id/03205_1989/

Korabeli híradórészlet Rékassy Csaba grafikusművészre emlékezve.

Forrás: http://nava.hu/id/03205_1989/

Katsushika Hokusai

Cím nélkül, 18-19. század színes fametszet, papír 220 × 310 mm Kép forrása:  https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Katsushika_Hokus...


Cím nélkül, 18-19. század
színes fametszet, papír
220 × 310 mm

Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Katsushika_Hokusai_-_Untitled_-_Google_Art_Project.jpg