Rézkarcfitness: kiállítás

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kiállítás. Összes bejegyzés megjelenítése

Megfáradva, méretes orrcimpáin mélyeket fújtatva cammog súlyos léptekkel Dürer rinocérosza, a meg- testesült grafika Budapest utcáin. Nem találja a helyét. Nem találja az idejét. Unalmában elfekszik a körtéren, elállva a villamost, a jó polgárok pedig kikerülik – sietnek a dolgukra, ez így természetes. Még szerencse, hogy a várost úgy tervezték, hogy elférjenek benne ekkora csodák!

Takáts Márton grafikáin ez a kizökkent idő és a szemünk előtt megbúvó, néhol groteszk, de sohasem kegyetlen világ merevedik vonalakká: az állványukról lemászó kávéházi szobroknak, a vendéglátóst ját- szó ördögi figuráknak, az együtt parolázó Glenn Gould és a városi túrákból megtért Casanova alakjának – akiket teret és időt átívelően Takáts műtermi zongorájánál hozta össze a sors. Takáts Márton, a vándor rézkarcoló, egyszerre tanúja, leírója és megteremtője az elhagyatott aluljárókkal, kávéházak asztalra fordított zárórai székeivel benépesített urbánus legendáknak – a mindennapi városi csodáknak.

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány tudatos gyűjteményépítésének egyik jól definiálható vonala egy minden szempontból reprezentatív grafikai anyag összeállítása. Ezen törekvésünk új állomásaként vettük gondozásba Takáts Márton eddigi, technikai szempontból is hihetetlenül sokszínű grafikai életművét a KOGART Gyűjteményén belül. A több mint 400 lapból álló anyagot tovább gazdagítja, hogy a befejezett al- kotásokat megelőző tanulmányok és vázlatok, próbanyomatok, illetve ezek nyomására szolgáló rézlapok is immár a Gyűjteménybe tartoznak. A bemutatott válogatás így egyszerre nyújt betekintést az alkotói folyamatba, valamint a mindennapjainkban megbúvó rejtelmekbe – a városi csodákba!
Megnyitó: 2019. szeptember 21. 17:00
Helyszín: Tihany, Kossuth Lajos u. 10.

Megtekinthető: 2019. november 24-ig.

A kiállítás Kass János (1927–2010) kivételes grafikai életművének állít emléket, a művész születésének 90. évfordulója alkalmából. Nevéhez a 20. század második felében több száz könyv illusztrálása fűződött, rajzain nemzedékek hosszú sora nőtt fel. Illusztrációinak máig ható szuggesztív ereje egyrészt azzal magyarázható, hogy ihletetten ragadják meg az adott irodalmi mű cselekményét és szellemiségét, másrészt pedig azzal, hogy önálló alkotói víziók a világról, a kultúráról, az emberi létről.

Kamaratárlatunk munkásságának azon szeletét állítja a középpontba, ami a régmúlt irodalmához kapcsolódik. A válogatás megidézi Arany János alakját irodalmi mentorként, fordítóként, íróbarátként és alkotóként a 20. század egyik kiemelkedő képzőművészének grafikái tükrében. Így a látogató a múzeum átrium- és Bártfay-termében találkozhat Az ember tragédiájával, Hamlettel, János vitézzel és Toldival kötetalakban, illetve rézkarcokon. Mindamellett, hogy ezen irodalmi alkotásokhoz készült rajzciklusok tisztelettel adóznak a 19. századi magyar írók teljesítményeinek, Kass könyvművészetének csúcsait is jelentik.

Kass bevallása szerint, a Tragédia illusztrálásakor a drámát olyan nyersanyagnak tekintette, „amelyben minden kor minden emberének a tragédiája visszatükröződhet”. Ez a felfogás kiterjeszthető egész könyvművészeti munkásságára, ami valóban nemcsak a szépirodalmat, hanem saját korát, valamint autonóm alkotói törekvéseit is magába sűrítette. Az illusztrálás Kass számára folyamatos interakció volt a szerzővel, a szöveggel, a jelennel, és ezek az intenzív, humort és játékosságot sem nélkülöző szellemi párbeszédek íródtak bele az alkotómunka során kompozíciói különleges vonalaiba.

Elérhetőség:
Petőfi Irodalmi Múzeum
1053 Budapest
Károlyi utca 16.

Megtekinthető:
2017. december 13-tól 2018. február 11-ig.

Kép és szöveg forrása: https://pim.hu/hu/kiallitas/kass-janos-90-irodalmi-illusztraciok

A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Gyulai Líviuszt 35 éves kora óta ismerheti ország-világ, amikor Weöres Sándor legendás Psychéje megjelent. Az a stílusbravúr, amellyel a hajdani költőnő fiktív versei mellé odapászította az egyenrangú képi világot, egycsapásra a Tragédiát illusztráló Zichy Mihály meg a Salomét képekké fordító Aubrey Beardsley mellé emelte őt. Kézre áll neki minden, a finom pontozás, az éles metszés, a lendületes vonalrajz, a laza ecsethúzás. Bravúros nézőpontváltásokkal és izgalmas stílusváltásokkal varázsolnak el a Vigadóban kiállított grafikai lapok.

Szinte érezzük a baráti kéznyújtást: folytasd te olvasó, tárlatlátogató, ezt a vonalat akár te is húzhattad volna, ezt a foltot már te is idetehetted volna. Megejtő az a természetesség, amellyel könyvet illusztrál, vagy ahogyan animációs filmet készít. Látszólag különböző témák: Szindbád és Gertrúd a nevelőnő, De Ronch kapitány és egy naplóíró komisz kölyök meg persze az emblematikus alteregó Jónás – mindegyikhez megleli a tökéletes formát és technikát, és mégis minden esetben csorbítatlanul Gyulai Líviusz marad.

Orosz István (kurátor)

Elérhetőség:
Vigadó Galéria
V. emeleti kiállító terem
Pesti Vigadó
V. Budapest, Vigadó tér 2.

Megtekinthető:
2017. november 3. - 2018. január 28-ig.

Kép és szöveg forrása: http://www.mma.hu/

Megszokhattuk, hogy a pécsi Janus Pannonius Múzeum az utóbbi években mindig valami nagyvaddal áll elő, hogy a kiállításokra járók tekintetét Pécs felé fordítsa. Volt már Leonardo-, Chagall- és Dalí-kiállításuk is, most pedig Vincent van Gogh heliogravűrjeivel hívja az érdeklődőket a városba.

A kamaratárlat a 2015–2016. évben az MMA Képzőművészeti Tagozata Művészeti ösztöndíjában részesített és Molnár László József és Sáros András Miklós képzőművészek, Komlovszky-Szvet Tamás és Szabó Menyhért Fiatal művészeti ösztöndíjat elnyert alkotóművészek, valamint Almásy Aladár, az MMA Képzőművészeti Tagozat 2015. évi díjazottja munkáit mutatja be.

Elérhetőség:
Vigadó Galéria

V. emeleti kiállító terem
Megtekinthető:
2017. június 6 -július 31.-ig

kép és szöveg forrása: http://studio.c3.hu/studio_magyar/gyujtemeny/sarosam.html, http://vigado.hu/

Badacsonytomaj Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt Orosz István grafikusművész kiállításának megnyitójára július 16-án vasárnap délután 5 órára az Egry József Emlékmúzeumba. A kiállítást Horkay István grafikusművész, filmrendező nyitja meg.

Megnyitó: 2017. július 16. 17 óra

Elérhetőség:
Egry József Emlékmúzeum
Badacsony, Egry sétány 21.

Kép és szöveg forrása: http://utisz-utisz.blogspot.hu/2017/07/kiallitas-badacsonyban.html

Pannonhalma grafikai kincsei

2017. május 6-tól látogatható a Grafikai Triennáléhoz kapcsolódva A grafikai funkcióváltozásai VIII. Az áhítattól a szenzációig. Pannonhalma grafikai kincsei című kiállítás a Miskolci Galéria Petró-házban.

Elérhetőség:
Petró-ház

Miskolc, Hunyadi u. 5.

Megtekinthető:

2017. május 6 - augusztus 28.
A Petró-ház hétfőtől csütörtökig 9-15 óra között, pénteken 9-13-ig látogatható előzetes bejelentkezéssel. Bejelentkezni a 0646/500-680 és a 0646/504-130-as telefonszámokon, valamint a jelentkezes.hermuz@gmail.com címen lehet.

Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész. A Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János és Ék Sándor tanítványa volt. 1962-ben fejezte be a főiskolát, majd Olaszországban és Angliában járt tanulmányúton. Főként könyvillusztrációkat és animációs filmeket, valamint tollrajzokat, linómetszeteket, litográfiákat és rézkarcokat készít.

Gyulai Líviusz filmjeit már az első animációs fesztiválokon vetítették, a most kiállított filmképek segítségével pedig betekintést nyerhetünk az életmű meghatározó állomásaiba, a Delfiniától az Én kis városomon át a Könny nem marad szárazonig.
Orosz István így jellemzi a kiállító alkotót:

„A képzőművész Gyulai Líviuszt 35 éves kora óta ismerheti ország-világ, amikor Weöres Sándor legendás Psychéje megjelent. Az a stílusbravúr, amellyel a hajdani költőnő fiktív versei mellé odapászította az egyenrangú képi világot, egycsapásra a Tragédiát illusztráló Zichy Mihály meg a Genezist képekké fordító Szalay Lajos mellé emelte őt. […] Egyszerre érezzük, tudjuk és tapasztaljuk, hogy Gyulai Líviusz mindnyájunkat nagyon szereti. Habókos, elvetemült, torzonborz, esetlen kelekótyaságunk dacára, vagy talán éppen azért. A szeretet persze kölcsönös: Gyulai mestert, a Nemzet Művészét nyolcvanadik születésnapján nagy szeretettel köszönti a KAFF."

Elérhetőség:

Hírös Agóra Kulturális és Konferencia Központ
Kecskemét, Deák Ferenc tér 1.

Megtekinthető:

2017. június 21. – július 20.

a Bibliamúzeum Albrecht Dürer metszeteiből mutat be válogatást, Dürer – Fénybe metszett vonalak címmel. A kiállítótérben elhelyezett képek túlnyomó része bibliai eseményeket felelevenítő műalkotás, láthatjuk Ádámot és Évát, a Passió eseményének történeteit: Krisztus elfogatása, kihallgatása, elítélése, megostorozása és kereszthalála, de felbukkannak a kiállításban portrék, paraszti életképek is.

Maurits Ferenc festőművész, grafikus, költő Újvidéken született 1945-ben. Az újvidéki Iparművészeti Középiskola grafika szakának elvégzése után, 1966-tól 1983-ig az Új Symposion folyóirat grafikai szerkesztője, a lap arculatának megalkotója. 1983-tól 2000-ig a Forum Kiadó könyvtervezője, 1984-től a Híd folyóirat grafikai szerkesztője.

1966 óta kiállító művész, önálló tárlatai voltak egyebek mellett Belgrádban, Szabadkán, Újvidéken és Zágrábban. Magyarországon 1990-ben, a bajai Városi Képtárban mutatta be először munkáit. 1993-ban Budapesten, később Veszprémben, Kecskeméten, Pannonhalmán, Szegeden és Szekszárdon is kiállított.

1970-ben jelent meg első verseskötete és grafikai albuma, a Piros Frankenstein. További kötetei: Telep (1975),Miniatűr galéria (1982), Balkáni mappa (1997), Szürkület szürkületben (2006), Bukott angyal ablaka (2015).

Tipográfusként, könyvtervezőként több száz könyvet, könyvborítót tervezett és számos kötetet illusztrált. Fontosabb szakmai elismerései: Aranytoll plakett (1972), Forum Képzőművészeti Díj (1979), 5. Jugoszláv Portrékiállítás Díja (1973), Belgrádi Nemzetközi Könyvvásár elismerései (1983–1988).

Művei megtalálhatók az alábbi közgyűjteményekben: Modern Művészetek Múzeuma (Belgrád), Modern Művészetek Múzeuma (Újvidék), Potrégaléria (Tuzla), Zentai Városi Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest).

Mappák kortársaimról című grafikai sorozata hommage, tisztelgés az Új Symposion első nagy írói nemzedéke, Bányai János, Bosnyák István, Brasnyó István, Domonkos István, Fehér Kálmán, Gion Nándor, Tolnai Ottó és Végel László életműve előtt.

Elérhetőség:

Petőfi Irodalmi Múzeum
1053 Budapest, Károlyi utca 16.

Megtekinthető:

2017. május 19. - 2017. június 25.

Meller Péter (1923–2008) művészettörténészt ismeretlen oldaláról mutatja be a kiállítás. Kevesen tudják, hogy kutatómunkája mellett Meller szenvedélyesen rajzolt és a saját maga által kidolgozott technikával nyomatokat készített. A mostani tárlat legszebb grafikáit mutatja be: hagyatékából és magángyűjteményekből mintegy hetven alkotás látható a Magyar Nemzeti Galéria grafikai kiállítóterében.

A Szombathelyi Képtár 3000 darabos grafikai gyűjteményében bőven vannak ritkaságszámba menő grafikák, amelyek a készítő személye, a mű témája vagy a kivitelezés módja miatt különlegesek.
A kiállításon mintegy félszáz grafikát láthat a közönség. Mindegyik képhez szöveges kommentár tartozik: egy elemzés vagy egy történet tárja fel, hogy az adott mű miért sorolható a különleges vagy ritka alkotások közé.

A válogatásban többek között Almásy Aladár, Diósy Antal, Fillenz István, Gellér B. István, Giandante X, Halbauer Ede, Erich Hauser, Herman Lipót, Kassák Lajos, Leon Alex, Maurer Dóra, Henry Moore, Romvári János, Sarkadi Péter, Pierre Székely, Türk Péter, Tandori Dezső, Vagyóczky Károly alig ismert alkotásai szerepelnek.

Elérhetőség:
Szombathelyi Képtár

9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 12.
www.keptar.szombathely.hu

Megtekinthető:

2017. május 11 - 2017. június 25-ig.

(Nyitvatartás: kedd–szerda és péntek–szombat–vasárnap 10–17 óráig, csütörtök 10–18 óráig. Hétfőn zárva.)

Betekintés a XX. századi magyar festészet iskolateremtő alakjának grafikai munkásságába.

Elérhetőség:
1053 Budapest, Ferenczy István u. 14.
www.arte.hu
Megtekinthető:
2017. május 2 - 2017. május 18-ig

A Miskolci Galériában 2017. május 6-án lesz a Miskolci Grafikai Triennále megnyitója. A kiállításhoz számos program is kapcsolódik.

Megnyitó:

Miskolci Galéria, Rákóczi-ház

2017. május 6. délelőtt 11:00

A kiállítást megnyitja Madarász Györgyi a kiállítás kurátora.

Közreműködnek: Gazdus István - gitár, Négyesi Dániel - harsona, Szeghő Zsolt - bőgő

A Triennálé kiállításai és helyszínei:

Miskolci Grafikai triennálé szabadbeadásos törzsanyaga

Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2.)

Rendező: Urbán Tibor

Amygdala - Félelmetes válogatás

Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2.)

Kurátor: Nagy T. Katalin

Födő Gábor kiállítása, a 25. Miskolci Grafikai Triennálé nagydíjas önálló kiállítása
Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2.)

A grafika funkcióváltozásai VIII. Az áhitattól a szenzációig.
Pannonhalma grafikai kincsei
Petró-ház (Hunyadi u. 5.)

Megtekinthető:
2017. május 6 - augusztus 28. (Kedd - Szombat: 9:00 - 17:00, Hétfő, vasárnap: ZÁRVA)

A Magyar Grafikusművészek Szövetsége és A Magyar Grafikáért Alapítvány kiállítása.

Kiállító művészek: Bodor Anikó, Butak András, Győrffy Sándor, HAász Ágnes, Kádár Katalin, Kiss Zoltán, Luzsicza Árpád, Magén István, Péli Mandula, Sóváradi Valéria, Stefanovits Péter, Szőnyi Krisztina, Varga Zsófia, Várkonyi György, Végvári Beatrix, Zsankó László
Elérhetőség:
Vízivárosi Galéria
1027 Budapest, Kapás utca 55.
www.vizivarosigaleria.hu

Megtekinthető:

2017. április 30 – május 26.
Kép és szöveg forrása: http://grafikahonapja.hu/vizivarosi-galeria-digitklasszik-nyomatok/

Alphonse Mucha cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió egyik kiemelkedő képviselőjének számít. A világhírű Alphonse Mucha sokoldalú életművéből kifejezetten a szecessziós alkotásokra fókuszál a tárlat, összhangban a Reök-palota építészeti stílusával. A szecesszió nagymesterének izgalmas, alkotásait az 1890-es évtizedtől kezdődő merítése felvonultatja a jól ismert Sarah Bernhardt-plakátoktól kezdve olyan reklámgrafikákat is, melyekkel a magyar nagyközönség csak ritkán találkozhat. A kiállítás segítségével a szecesszió leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele. A válogatás egyrészt egy prágai galériából, másrészt a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből érkezik.

Az idén jubileumát ünneplő REÖK-ben nem ez lesz az egyetlen tárlat, mely világhírű mester műveit mutatja be. “Nyár közepén érkeznek Salvador Dalí alkotásai Szegedre. A Prágából és a Magyar Képzőművészeti Egyetemről érkezett Mucha-képeket májusig lehet megnézni. A hatalmas sikertől már csak azért is nagyon boldogok vagyunk, mivel hazánk legszebb szecessziós palotájában ez az első igazi, nagy volumenű szecessziós kiállítás.”

Alfons Mucha ikonikus pasztell világának lágyan kanyargó indái valóban kísértetiesen emlékeztetnek a palota homlokzatának mintáira. A vállaikról finoman leomló selyemruhákban, vágyakkal telve merengő nőalakok varázslatos világot teremtenek a kiállítóterekben. Az igazán szemfülesek még a Reök-palota ikonikus virágmotívumát is felfedezhetik a Virágok-sorozat egyik képén.

A tárlat az 1890-es évtizedtől kezdődően vonultatja fel az alkotásokat. A jól ismert Sarah Bernhardt-plakátoktól kezdve olyan reklámgrafikákat is láthat a közönség, melyekkel hazánkban eddig csak ritkán találkozhatott. Lebilincselő életműbe pillanthatunk bele a REÖK kiállításán.

Elérhetőség:
Reök – Regionális Összművészeti Központ
6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 56.

Megtekinthető:
2017. március 24 - 2017. május 7-ig

Kép és szöveg forrása: https://www.facebook.com/events/114747985722384/, http://www.reok.hu/hu/item/1175-mar-egy-het-utan-hihetetlen-siker-a-reok-mucha-kiallitasa

Honoré Daumier (1808–1879) a 19. század egyik legtermékenyebb művésze volt: az illusztrált sajtóban megjelent karikatúrái tették ismertté, de rajzokat, akvarelleket, festményeket és szobrokat is készített. Daumier az 1830-as évek elején politikai karikatúrákkal kezdte a pályáját.

Elsődleges célpontja Lajos Fülöp, a polgárkirály volt, de a hatalmát kiszolgáló politikusokat és képviselőket is nevetség tárgyává tette. Legismertebb litográfiái a sajtó-és a szólásszabadság védelmében születtek. Az 1835-ben bevezetett szigorú sajtótörvények miatt Daumier a társadalmi szatíra műfajához fordult, sorozataiban például a párizsi polgárság hétköznapjait, szokásait vagy az emancipáció szélsőséges megnyilvánulásait figurázta ki.

Daumier bravúros rajzai mély emberismeretről tanúskodnak, társadalom-ábrázolása Balzac prózájával rokonítható. A második köztársaság szabadabb légkörében a republikánus elveihez egész életében következetesen ragaszkodó művész ismét több politikai karikatúrát készített. Daumier élete utolsó éveiben drámai erejű, allegorikus ábrázolásokban mutatta be a francia-porosz háború pusztítását illetve a második császárság összeomlását.

A tárlat különlegessége, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének közel 130 Daumier litográfiája mellett olyan kortárs magyar művészek alkotásai is szerepelnek, akiket groteszk, ironikus látásmódjuk rokonít a francia grafikussal. Munkáik láttán okkal érezhetjük, hogy Daumier-nak a gyarlóságokat bíráló karikatúrái és mélységes humánumról tanúskodó embertípusai semmit sem veszítettek aktualitásukból.

A kiállító művészek: Borsos Lőrinc, Breznay Pál, Fabricius Anna, Gőbölyös Luca, Hecker Péter, Kicsiny Balázs, Matzon Ákos, Nemes Csaba, Radák Eszter
Elérhetőség:
Vaszary Galéria
8230 Balatonfüred, Honvéd u. 2-4.

Megtekinthető:
2017. március 25 - 2017. június 10-ig, szerda–vasárnap 10–18 óráig, hétfőn és kedden zárva.

Kép és szöveg forrása: http://vaszaryvilla.hu/index.php/kiallitasok/vaszary-galeria/1084-kortarsunk-daumier

Kondor Béla (1931-1972) a magyar képzőművészet II. világháború utáni nemzedékének egyik legfontosabb alkotója, akinek munkássága csak olyan stílusteremtő mesterekhez mérhető, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Vajda Lajos vagy Tóth Menyhért. Nem kötődött semmilyen irányzathoz vagy iskolához, művészetének ihlető forrása az európai festészet egyetemes öröksége, amelyből saját motívumrendszeren alapuló magánmitológiát teremtett.

Művészete elbeszélő, amely a múlt tradícióihoz kapcsolódik, ám saját korának kérdéseire reflektál. Dürer, Rembrandt és William Blake mellett a szürrealizmus és Hieronymus Bosch vízionárius művészete hatott rá elsősorban, de képes volt a hagyomány vállalásán túl saját korának legegységesebb és egyben leginkább előremutató életművét létrehozni.

Kondor életműve alig több, mint másfél évtizedet tesz ki, így művészetében nem lehet szigorúan vett alkotóperiódusokat, korszakokat vagy stílusokat elkülöníteni. A kiállítás ezért tartalmi szempontok szerint, motívumok, sorozatok és témák alapján épül fel: a klasszikus művészetre visszautaló angyalok, szentek, próféták és történelmi események mellett megjelennek saját korának izgalmas témái is, mint a repülés, a gépmonstrumok vagy az ember fokozatos elidegenedése az egyre inkább széteső világban. A kiállítás külön érdekessége a művész murális munkáit felvonultató terem, ahol az első vázlatoktól a végleges változatig együtt láthatja a közönség Kondor Béla szinte minden jelentős falfestészeti munkáját.

Kondor életművét közel 2000 festmény és grafikai lap alkotja, amelynek nagyobbik része (mintegy 70 százaléka) a halála után néhány évvel állami gyűjteményekbe került (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, Janus Pannonius Múzeum – Modern Magyar Képtár – Pécs, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum - Győr, Herman Ottó Múzeum – Miskolc, Szent István Király Múzeum – Székesfehérvár, Dornyay Béla Múzeum – Salgótarján, Laczkó Dezső Múzeum – Veszprém, Ferenczy Múzeumi Központ – Szentendre stb.), kisebb része magángyűjtőknél lelhető fel.

Elérhetőség:

Várkert Bazár Testőrpalota

1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.

Megtekinthető:

2017. március 31.- július 2. Kedd – vasárnap 10.00 – 18.00

Kép és szöveg forrása: kogart.hu

Három művész munkáiból válogat az Egymással-egymás nélkül c, kiállítás.

Kass János grafikusművész Tanulmányait 1942-ben az Iparművészeti Iskola kerámia szakán kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafika tanszékén diplomázott 1951-ben. Grafikai munkássága széles spektrumot ölelt át technikailag és tematikailag egyaránt. Készített könyvillusztrációkat, bélyegterveket, rézkarc illusztrációkat az Ótestamentumhoz, Madách Imre Az ember tragédiája drámájához, szitanyomat illusztrációkat Bartók Béla A Kékszakállú herceg vára zenemű szövegkönyvéhez, tankönyv illusztrációkat, fém, kő és műanyag szobrokat. 1970 -1981 között a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára. Készített animációs filmet a Halas and Batchelor londoni stúdióval együttműködve. 1985-től Szegeden megalapította a Kass Galériát. Gazdag, változatos életművéből ez alkalommal csak ízelítőt tudunk bemutatni.

Hajnal Gabriella (1928, Budapest) 1946-tól „Angelo” fotógrafikai műtermében, 1947-től pedig a MOKÉP grafikai műtermében dolgozott grafikusként. 1951-1957 között folytatta tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola Festő tanszakán. 1958-ban pályázatot nyert gobelin tervvel, mely munkája a Havannai Magyar Nagykövetségre került. Ettől kezdve szövött falikárpitokat készít. Többször szerepelt munkája a Műcsarnokban, a Szépművészet Múzeumban, a Szombathelyi Képtárban rendezett kárpit kiállításokon és a Lausanne-ban rendezett textilbiennálén. Rajzolt filmplakátokat, levelezőlapokat, illusztrált mesekönyveket.

Kass Eszter (1959, Budapest) 1984-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola Textil Tanszékének nyomottanyag-tervező szakán. 1984-85 között a Pamutnyomóipari Vállalat textiltervezője. 1985-től szabadfoglalkozású iparművész. Kezdetben gyöngyházfényű függönyöket, majd élénk színű és egyszerű mintázatú textíliákat készített, melyek a finn textilművészet alkotásainak ismeretéről tanúskodnak. 1985-ben tett amerikai útja során ismerkedett meg az Amish közösség népi iparművészetével, aminek hatására textiljein a harsány koloritú dekorativitás vált uralkodóvá. Használati tárgyai mellett elsősorban textil faliképeket készít. 1989-től az üveg felületi alakítása is foglalkoztatja. 1994-1997 a Lakáskultúra magazinnak dolgozott. Szívesen vesz részt belsőépítészeti feladatok megoldásában, amely során színes kompozícióinak elhelyezésével módosítja az adott téri hangsúlyokat. 1999-től tért át a festészet műfajára, azóta olaj és akvarell képeket készít. 2002-2005 között a MOME-n elvégezte a Vizuális Kultúra, Környezet Kultúra Tanári szakot. 2004-óta művésztanár az I.S.B. Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában.

Megnyitó: 2017. április 5. 18:00

Elérhetőség:
Vízivárosi Galéria
1027 Budapest, Kapás u. 55.

Megtekinthető:

2017. április 5-25. Kedd-Péntek 13-18 óráig, Szombaton 10-14 óráig

Szöveg forrása: http://www.vizivarosigaleria.hu/content/2017/kass_meghivo_web.pdf

Hazugság-e, ha olyan teret ábrázol az alkotó, s belé olyan tárgyakat helyez, amelyek a megszokott látványnak ellentmondanak? Menekülés-e, ha ismeretlen törvényekkel, új szabályokkal rendelkező világot talál ki magának, hogy a megunt régiből átléphessen ebbe? És vajon nem azért teszi-e mindezt, nem azért engedi-e észrevenni oly könnyen a képbe rejtett turpisságokat, fortélyos megoldásokkal olykor épp maga híva föl a figyelmet rájuk, hogy minél előbb rajtakapják?

Néha úgy hiszem, hogy a józanész által eleve elfogadhatatlannak ítélt paradoxonok talán mégis alkalmasak arra, hogy segítségükkel több dolgot sejtsünk meg a világból, mint amennyit a hagyományos logika mentén felfoghatunk. Arra bíztatnak, hogy fogadjuk kétkedve a látszólag nyilvánvaló állításokat, és higgyünk benne, hogy a világnak van egy másik, egy rejtett olvasata is, amelyet ugyan körülményesebb meglelnünk, de olykor már a keresés is izgalmakkal jár.

- Orosz István

A téma a kocka, ez az ősi geometriai forma. Jómagam, mondhatnám, hogy valamelyest kötődöm ehhez e formához (nevetés), ezért aztán elég hosszan tudnék beszélni a természetéről, az érdekességeiről, de most arról a szemléletről szeretnék inkább szólni, ami Orosz István műveiben megnyilatkozik. Ezek olyan grafikák, olyan képek, amiket jó és tanulságos nézni, mert arról beszélnek, hogy az, amit látunk, mennyire tőlünk függ. A vizualitás életünk meghatározó eszköze, amin keresztül megismerjük a világot. És ennek a megismerésnek sok érdekes kacskaringója van. Az, amit látunk vajon tényleg ott van-e, azt látjuk-e, ami ott van, vagy éppen valami mást? A látvány az agyunkban jön létre, egy folyamat eredményeként, ami rendkívül érdekesen alakul, és ennek egy külön területe, amikor elbizonytalanodunk a látványban, hisz nehezen tudjuk értelmezni azt, és ez a bizonytalanság megmozgatja a fantáziát, kibillent a megszokott háromdimenziós világból, és a visszatérés mindig nagyon tanulságos. Ezek a képeken valójában nem optikai csalódások, sokkal mélyebbek azoknál, és ezért sokkal igazabbak is. Amikor mást látunk, az nem azt jelenti, hogy tévedünk, hanem azt, hogy többet látunk, mint ami ott van, fölépítünk valamit, a látvány csak a kiindulópontja ennek a valaminek, az igazi eredmény az bennünk jön létre.

- részlet, Rubik Ernő megnyitóbeszédéből

Elérhetőség:
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1031 Budapest, Korona tér 1

Megtekinthető:
2017. április 9. ig keddtől vasárnapig 10-18 között

Kép és szöveg forrása: http://utisz-utisz.blogspot.hu/2017/02/koc-ka-za-tos.html http://www.mkvm.hu/index.php?p=list&id=226&tbl=kiallitas