Rézkarcfitness: litográfia

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: litográfia. Összes bejegyzés megjelenítése

József Attila illusztráció
litográfia, papír
220 × 160 mm

kép forrása: http://www.mugyujtokhaza.hu/?page=aukcio&uid=12782

Cirkuszi jelenet, No. 1, 2012
litográfia, papír
74 x 108 cm

kép forrása: http://www.wpunj.edu/ccart/visitingartists.html

Római tünemények I., 1988
litográfia, papír
380 × 270 mm

Kapcsolódások nélkül, 1980
litográfia, papír
345 × 445 mm

Kép forrása: http://www.mugyujtokhaza.hu/?page=aukcio&uid=12152

Henry Moore szobrász grafikai munkásságát bemutató kiadvány.

Ábrahám Rafael 8 lapból álló Mesterségek dícsérete c. litográfia sorozatából válogattunk, mely nagy valószínűséggel a kecskeméti városháza alagsorában talált kőnyomdában készült 1968-ban.

Mesterségek Dícsérete - Dante emléklap, 1968
litográfia, papír
430 × 350 mm

Francisco Goya 1824-25 között ellátogatott a francia Bordeaux városába. Los Toros de Bordeos azaz Bordeauxi bikák litográfiasorozatát a francia városban járva készítette. A Tauromaquía c. sorozattal ellentétben itt nem a matadorok szakmai fogásait örökítette meg, inkább a bikaviadal hangulatát.

Bordeauxi bikák - Bravo bika, 1825
litográfia, papír
308 × 413 mm

Henri de Touluse-Lautrec (1864 - 1901) francia festő, grafikus. 1891-ben Pierre Bonnard tanácsára megismerkedett a litográfia technikájával. Alább Elles című sorozatából egy kis ízelítő.

Fűzőkötés, 1896
litográfia, papír
405 × 525 mm

Kevesen tudják de Delacroix kiváló litográfus volt. Grafikai munkásságánk jelentős része illusztráció, számos litográfia-illusztrációt készített a Fausthoz és Shakespeare műveihez is.

Algériai nők, 1833
litográfia, papír
160 × 222 mm

A Szépművészeti Múzeum kisfilmje a litográfia műhelytitkaiba vezeti be nézőit.

Bálványos Huba saját műhelyében mesél és mondja el mi is az a litográfia.

Video forrása: http://www.promontortv.hu/

Rodolphe Bresdin
A jó szamaritánus, 1861
litográfia, papír
565 × 445 mm

"A fantázia két mestere: Bresdin és Redon" a két művész nyomatai és rajzai a képzelet, a tudatalatti és az álom birodalmába kaluzolja a látogatót. A különc francia grafikus-rajzoló Rodolphe Bresdin (1822-1885) miniatűr világában a természet gazdagsága jelenik meg. Ő tőle tanult Odilon Redon (1840-1916), aki litográfiáiban és rajzaiban a sötétséggel mestreien bánik. Két rajza (egy újonnan került a múzeum gyűjteményébe) és válogatott litográfiái jól bemutatják azt a különös mitológiával átszőtt világot, mely jellemzi művészetét. A kiállítása múzeum tulajdonában lévő 40 nyomatból áll, melyet pár magángyűjtő darabja egészít ki.

Elérhetőség:
Museum of Fine Arts Boston
Avenue of the Arts
465 Huntington Avenue
Boston, Massachusetts 02115
Gallery 170

Megtekinthető:
2011. május 25 - 2012. január 16-ig

Video forrása: www.youtube.com

George Grosz (1893 – 1959) német képzőművész. A főiskolai tanulmányok mellett szorgalmasan tanulmányozta a vicclapok karikatúráit, érdeklődéssel figyelte és másolgatta az éretlen gyerkőcök árnyékszéki rajzolmányait. A megélhetés nehézségei a vicclapok felé terelték: itt az ő humoros, szatirikus rajzai nagy keresletnek örvendtek. Kompozíciói inkább vonalasan grafikusak, mintsem festőiek.

Gyűlölte a kegyetlenséget, és az emberi boldogságról álmodozott; talán ezért sikerült oly kegyetlenül ábrázolnia azokat a jól trágyázott melegágyakat, ahol a jövendő Obersturmbann- führereket, a hadizsákmányokat kedvelő hölgyeket, meg Auschwitz kemencerakóit tenyészették. Grosz szatírája nemcsak az uralkodó társadalmi rend ún. kinövéseit és árnyoldalait vetkőzteti pőrére, hanem az egész rendet, összes gazdasági, politikai és kulturális tényezőivel együtt, tövestül, koronástul. Képeit és rajzait hol az állami rend, hol a erkölcs ellen irányuló vétségeknek minősítik, elkobozzák, betiltják.

Port d'eaux-mortes:
Pub à Limehouse, 1926
litográfia, papír
145 × 100 mm

Pető János (1940-2009) magyar grafikus, festő. Virtuóz rajztudására már gyermekkorában felfigyeltek szülei és tanárai. Művészi pályája kezdetén a litográfia műfajában alkotott leginkább. Sajnos kevés képet találtam, de ez semmit nem von le az alább bemutatottak értékéből.

Toborzás
litográfia, papír
480 × 650 mm

Johann Alois Senefelder (1771 – 1834) osztrák grafikus, a litográfia feltalálója. Apja nyomdokain haladva színészként és íróként keresett magának megélhetést, sikeres színdarabot írt a Nők szakértője címmel. A művészet anyagiakban nem hozott neki áttörést. Ezen időszakban egy nyomdában kitanulta a mesterséget, s vásárolt egy kis sajtót, és önállósította magát, hogy műveit olcsóbban kiadhassa. Adósságba került. Képtelen volt új színdarabja nyomólemezeinek drága metszését kifizetni, ezért maga próbálkozott meg vele, és új olcsóbb eljárások után kezdett kutatni. Rézlemezekkel kísérletezett, ám nem sok eredménnyel.

Véletlenül 1796 egyik napján egy átviteli jegyzéket írt fel bajor mészkőre, ekkor ötlött eszébe, hogy a mészkő lemaratása után a jelek kiemelkednének a felületből. Kísérleteihez szerény anyagi támogatást adott Franz Gissler, így készítette el Senefelder 1796-ban az első litográfiai lemezeit. A nyomtatás minősége ekkor még nem volt kielégítő, de az új technika felkeltette a szponzorok érdeklődését, akik tovább támogatták Senefeldert találmánya finomításában. Végül kétévi kísérletezés után 1798-ban megszületett a síknyomtatás (más néven litográfia vagy kőnyomtatás). Felfedezését 1818-ban, Vollstandiges Lehrbuch der Steindruckerey (A kőnyomtatás részletes tankönyve) címmel közölte.

forrás: wikipédia

Az írásbeliség és a nyomatás elterjedésével a kép sokszorosítására is egyre nagyobb lett az igény. A különféle sokszorosító grafikai eljárások elterjedtek a nyomdászatban is és gépesítve lettek.

Előző előadásunkban már hallhattunk a sokszorosító grafikai technikákról. Ezek közül most a litográfiával, vagyis a kőnyomattal ismerkedhetünk meg – immár a gyakorlatban.

A Nalors Grafikai Műhely lesz látogatásunk célja

2011. január 8- án szombaton délelőtt 10 órakor. Itt fogunk megismerkedni a titokzatos kőnyomógéppel. Találkozunk a fenti napon a Vác, Eötvös utca 16. szám alatt lévő Nalors Grafikai Műhely kapujában!

A fenti programon a résztvétel ingyenes, várunk minden érdeklődőt!

Alfons Mucha (1860 - 1939) cseh grafikus a középeurópai szecesszió kiemelkedő alkotója. Pályáját autodidaktaként kezdte. Mivel a Prágai Akadémia elutasította, 1879-től 1881-ig egy színpadképek tervezését tanító iskolát látogatott Bécsben és esténként emellett még egy rajzstúdiót. Könyvillusztrációs feladatokkal kereste meg a megélhetését.

Gismonda, 1894
színes litográfia
216 × 74 cm

Az áttörő sikert Sarah Bernhardtnak köszönheti, a századforduló legismertebb színésznőjének, aki 1894 karácsonyán egy festőművészt keresett, akinek a „Gismonda“ színdarab plakátját kellett megfesteni számára, mivel az a festő, akinek e feladatokat adni szokta nem volt elérhető. Mucha kapta meg a megbízást és egy reggel Párizsban mindenütt láthatók voltak a plakátjai, melyek a világhírt jelentették számára. A plakátok iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy csaknem mindet leszedték a művészetet kedvelők, mellyel egycsapásra Mucha lett a legkeresettebb plakátfestője a Belle Époquenak.

Henri de Toulouse-Lautrec (1864 - 1901) francia festőművész, grafikus. Litográfiáin a japán metszetek hatásán túl a végletekig leegyszerűsített vonalak és lapos színfoltok jellemzőek.