Hyppokratész, 1982 rézkarc 355 × 250 mm HYPPOKRATÉSZ K. e. 460-337 Ókori görög orvos "az orvostudomány atyja". Életének nagy rész...

Kass János: Orvosportrék

szerda, január 12, 2011 rezkarcfitness 4 Comments

Hyppokratész, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

HYPPOKRATÉSZ K. e. 460-337
Ókori görög orvos "az orvostudomány atyja". Életének nagy részét szülőföldjén töltve, a koszi orvosi iskola megalapítója, kiemelkedő egyénisége. Érdeme hogy korának orvosi ismereteit elméleti alappal rendelkező önálló tudománnyá emelte. Rendszerezte a diagnózis, a kórjóslat , a terápia és a sebészet módszertanát. Nevéhez fűződik az az orvosi eskü is, melynek etikai elvei sok vonatkozásban mindig útmutatóak az orvosok számára.


Galenos, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

GALENOS 130-200
A nagy tehetséggel, ritka szorgalommal, csodálatos munkaerővel, bámulatos olvasottsággal, kiváló általános és orvosi műveltséggel felruházott, nemes jellemű és igaz emberszeretettől áthatott férfiú, arra a nagy feladatra vállalkozott, hogy véget vet az orvostan terén a különböző orvosi iskoláknak egymással ellentétes tanai által okozott káosznak, és az orvosi tudománynak új és harmonikus rendszerét létesíti. E célból felhasználta az ő korában létező egész orvosi irodalmat és az előző századok összes orvosi tudását egyesítette a saját megfigyeléseinek és kisérletezéseinek eredményeivel. Feladatát oly fényesen oldotta meg, hogy tudományos rendszere másfél évezreden át szentirásként irányította sok százezer orvos felfogását és tevékenységét.


Avicenna, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

AVICENNA 980-1037
Perzsa származású filozófus, tudós a muszlim orvoslás egyik legnagyobb alakja. Orvosi könyvét a Kánont az európai középkorban orvosi tankönyvént használták, és őt magát az orvosok fejedelmének nevezték. Írásaiban fontos szerepet kapnak az egészségvédelmi útmutatások; étrendeket, tornagyakorlatokat ír elő, és pihenésre vonatkozó javaslatokat ad. Felhívja a lélektani állapotokra is a figyelmet, amelyek különbözőképpen hatnak az egészségre.


Paracelsus, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

PARACELSUS 1493-1541
Katonaorvosként Spanyolországtól Svédországig bejárta szinte egész Európát. Az orvostudományt tekintette alaptudománynak és új módszereiben a tapasztalat jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kiemelten fontosnak tartotta az orvos jellemét: önzetlensége és erkölcsi tisztasága, ami Paracelsus szerint minden gyógyszernél hatásosabb. Azt tanította, hogy Isten a legfőbb orvos, csak Isten képes minden betegséget meggyógyítani. Az orvosnak az Ő példáját követve, szerényen és szeretettel kell munkálkodnia.



Vesalius, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

VESALIUS 1514-1564
Németalföldi orvos, anatómus, az emberi testről szóló egyik legfontosabb értekezés, a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) szerzője. Vesaliust gyakran a modern anatómia megteremtőjeként említik, mivel holttesteken végzett boncolásai révén elsőként próbálta feltárni az emberi test felépítését, működését.




Pare, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

PARÉ AMBROISE 1510-1590
Francia sebész, az orvostudomány reneszánszának egyik kiemelkedő egyénisége. Felcsernek tanult Párizsban, három évig mint borbélysebész működött a Hotel Dieu kórházban. 1536-tól tábori sebészként vett részt háborús esemnyekben. Párizsba viszatérve 1545-ben sebészi tapasztalatait franca nyelvű tankönyvekben adta ki. Később a király tábori sebésze, majd 1563-ban X. Kárly kamarása és első sebésze lett. Összegyűjtött művei már életében több kiadásban és fordításban jelentek meg. Műveiből fény derül Paré hallatlan találékonyságára, gyakorlati megfigyeléseire, ugyanis roppant ügyességgel szerkesztett művégtagokat. Mint ember is kiváló volt, kivívott rangja ellenére szerénységét haláláig megőrizte.



William Harwey, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

WILLIAM HARWEY 1578-1651
Angol orvos, a vérkeringés felfedezője. Orvosi tanulmányait Cambridgeben kezdte, majd a híres padovai egyetemen folytatta. 1602-ben doktorált. Praxisát Londonban kezdte, rövidesen a Bartholomew kórház orvosa lett. 1615-től a College of Physicians anatómia és sebészeti tanára. 1618-tól a király udvari orvosa. A vérkeringés leírását tartalmazó, mindössze 72 oldal terjedemű, de korszakalkotó könyvét 1628-ban Frankfurtban adta ki. A könyv fordulópontot jelentett a biolóhia és az orvosi gondolkodás történetében.


Edvard Jenner, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

EDVARD JENNER 1578-1651
Angol orvos, a himlő elleni védőoltás felfedezője. Jennert fiatal korától izgatta a kor legrettegettebb betegsége, a himlő. 1773-ban kapott orvosi diplomát, tanárainak legfontosabb tanácsa ez volt: ne spekulálj, próbáld ki. Jenner gondolatait egy népi babona indította el, amely szerint aki megkapta a tehénhimlőt, azt már nem fenyegette a fekete himlő. 1794. május 14-én Jenner egy tehénhimlőben szenvedő fejőlány hólyagjaiból kipréselt folyadékkal oltott be egy nyolcéves kisfiút, aki megkapta és pár nap alatt kiheverte a kórt, s nem is bizonyult fertőzőnek. Jennertől ered a védőoltás vakcináció elnevezése - a vacca latinul tehenet, a vaccinia tehénhimlőt jelent. 1823. január 26-án bekövetkezett haláláig vidéki orvosként praktizált, s abban a meggyőződésben hunyhatta le végleg szemét, hogy felfedezésének köszönhetően az emberiséget első ízben sikerült egy halálos járványtól megszabadítani.



Rudolf Virchow, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

RUDOLF VIRCHOW 1821-1902
Német orvos Kutatásaival szilárd alapját vetette meg a patologiának. Orvosi tanulmányait Berlinben végezte, azután alorvos lett. Felső-Sziléziában tanulmányozta az ott dühöngő tifuszjárványt, amelyről kimerítő tudósításokat irt. A norvég kormány megbizásából a leprát tanulmányozta Norvégia nyugati tengerpartján. A közegészségügy terén sok áldásos intézménynek volt részint megalapítója, részben támogatója.


Louis Pasteur, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

LOUIS PASTEUR 1822-1895
Francia mikrobiológus és kémikus, aki az orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként ismert mint a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója. Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának és a védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti. 1888-ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet, amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította. Pasteurnek a legnagyobb hírnevet hozó eredménye azonban az addig rettegett betegség, a veszettség elleni oltóanyag kifejlesztése volt.


Semmelweis Ignác, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

SEMMELWEIS IGNÁC 1818-1865
Magyar orvos, a gyermekágyi láz kóroktanának felfedezője, az anyák megmentője. Budán született, az egyetemet Bácsben és Pesten végezte. Az orvosdoktori, majd szülészmesteri okleveleket Bécsben kapta. Klinikai és kórbonctani megfigyelések alapján arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekágyi láz olyan fertőző betegség, melynek okozója a "bomlott szerves anyag", amit rendszerint az orvos vagy a bába vizsgáló keze juttat az anyába... Nyomban kidolgozta a gyermekágyi láz megelőzésének szabályait. Elrendelte a vizsgálat előtti kötelező klórvizes kézmosást. Ennek eredményeként az anyai halálozást azonnal sikerült 18,27 százalékról 1,2 százalékra csökkenteni. Módszerét eleinte sokan támadták, végül is, mint könyvében írta - "1847.májusában felkelt gyermekágyi nap" - megértették felfedezésének jelentőségét, de érvényesüléséért nem sokat tettek.


Ivan Petrovics Pavlov, 1982
rézkarc
355 × 250 mm

IVAN PETROVICS PAVLOV 1849-1836
Orosz fiziológus, pszichológus, belgyógyász. Az ő nevéhez fűződik a klasszikus kondicionálás jelenségének, illetve a feltételes reflex működésének leírása. Első önálló kutatásában a keringési rendszert vizsgálta, majd 1888 és 1890 között Szentpétervárott a szív élettanát és a vérnyomás-szabályozást tanulmányozta. Kiállt amellett, hogy az újonnan alapított Kísérleti Orvostani Intézetben az állatok szakszerű műtéti eljárásban részesüljenek, és felhívta a figyelmet az operáció utáni gondozás és egészségmegőrzés fontosságára is. 1890 és 1900 között az emésztés szekréciós folyamatát tanulmányozta. 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott az emésztőrendszerrel kapcsolatos kutatásaiért.

Forrás: Kass János: Ötven év képben és írásban (208-211 o.), wikipédia
Köszönet a képekért: axioart

4 megjegyzés:

  1. Nagyon nagyon szépek!!!!! Gyönyörű sorozat!

    Avicenna-hoz pedig egy kis hozzáfűznivalóm van:
    http://1.bp.blogspot.com/_NnIQ62G8jPM/SNVYgvnvWOI/AAAAAAAAAIs/uQBiuxY0SmA/s1600-h/jafar14.jpg

    :))

    VálaszTörlés
  2. Durva, hogy az 1500 években már gondoltak "robotkézre". Minden tiszteletem Paré Ambroisenek.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó ez a sorozat! Galenos tetszett legjobban.

    VálaszTörlés
  4. Egy eredeti teljes sorozat (a 28.) eladó! adam.jenovari@gmail.com

    VálaszTörlés