Foltmarás tapasztalatok
Mivel mostanában sokat dolgoztam foltmarással (akvatintával) megosztom tapasztalataimat ezzel kapcsolatban.A foltmarásnál is mint a rézkarcnál fontos, hogy zsírtalan, tiszta, száraz lemezre kerüljön az alapozóréteg, azaz a gyantapor. Lehet kézzel harisnyából szórni de amit én próbáltam az a porzódoboz. Miután a gyantapor egyenletesen rárakódott a lemezre, kissé felmelegítjük a lemezt hogy a gyantaszemcsék rákössenek a lemezre. Magam villanyrezsón szoktam két késsel alányúlva forgatni a lemezt. Nem szabad sokáig melegíteni mert ráég a gyantapor, csak annyira kell felmelegíteni, hogy kissé megolvadjanak a gyantaszemcsék. Kicsit hűlni hagyjuk.
Ezután valamilyen saválló anyaggal, magam kályhacsőlakkal ecsettel vagy más eszközzel kifedegethetjük a foltokat. Először a legvilágosabbal kezdjük, miután megvagyunk beletesszük a savba, és a következő tónusárnyalatig maratunk jól jöhet ha van nálunk maratási skála amin előre láthatjuk hány perc milyen tónusárnyalatnak felel meg. Ezután a megszárítjuk és további árnyalatokat fedegethetünk ki, aztán maratjuk szárítjuk, és kifedünk, és megint mindaddig míg az utolsó legsötétebb árnyalat is elkészült. Ekkor megtisztítjuk a lemezt eltávolítjuk a kályhacsőlakkot (magam hígítóval szoktam) és letöröljük a gyantaporos réteget. És zsírtalanítás után festékezhetjük is és a felesleg letörlése után már nyomtathatjuk is.
Tipp: Porzódobozt mi magunk is könnyen készíthetünk. Egy viszonylag nagy, hosszúkás dobozra vágunk oldalt egy kis ajtócskát (a). Itt tudjuk beleszórni a gyantaport amit az ajtó becsukása után jól összerázunk és a kavargó porba betesszük a lemezt. Jól jön ha egy kisebb dobozt(b) kb. kártyapakli méretűt fektetve beleragasztunk az aljára mert így a lemez alá nyúlva sokkal könnyebb kivenni a már gyantaporos lemezt anélkül, hogy megsértenénk az alapozóréteget.
0 megjegyzés: