Grafikatörténet: Egy érdekes fotó

Molnár Edit: Barcsay Jenő
(részlet)

Almák sorakoztak a régi kétajtós szekrény tetején: ez volt az első kép, ami Barcsay Jenő Andrássy úti otthonában fogadott. Kondor Béla vitt el hozzá egy januári délutánon. A mester rövid, kék festőköpenyt viselt, állványa az ablaknál állt. Ecsetjei katonás rendben sorakoztak a szép, csíkos parasztköcsögben. Lassú, óvatos, léptekkel hozta be a tálcára előre elkészített kávét és süteményt. Először körbejártam a szobáját. Szépek voltak a délutáni fények. Alig figyeltem rövid, tömör mondatokból álló beszélgetésükre. Egyre érdekesebbnek és szebbnek láttam ovális, fiatalos arcát, szerzetesi puritánságát. Leültem egy hozzá közeli székre, ráirányítottam a fényképezőgépemet. Készítettem a portrékat. Rövid időre abbahagyták a beszélgetést, és Barcsay érdeklődve felém fordult, háttal Kondornak, úgy figyelte munkámat. Nem elviselte, hanem részese volt a közös fotózásnak. Lassan bealkonyodott. Én megnyugodva ölemben tartottam a fényképezőgépet és élveztem almaillatú otthonának hangulatát. Azon a téli délutánon, 1963-ban, azon tűnődtem, eddig mi is tartott vissza attól, hogy ismét felkeressem. Talán az első találkozás emléke. Vagy megtévesztett szakállas arca, méltóságos megjelenése, és úgy gondoltam, nem illik zavarni a visszahúzódó, szigorú mestert. Pedig nem volt az, tévedtem.

http://mek.oszk.hu/05400/05466/html/dokumentum.htm