Rézkarcfitness

Szalay Lajos (1909-1995) grafikusművész 1946-ban hagyta el Magyarországot és 1948-ban rövid párizsi tartózkodás után Argentínában telepedett le, ahol 12 éven keresztül élt és alkotott. Szalay alapvető és kimutatható hatást gyakorolt az argentin grafikára. Egyrészt pedagógiai tevékenységének köszönhetően, másrészt ott megjelent albumai és ott bemutatott kiállításai révén. A Jászi Galéria által rendezett tárlat az argentin emigrációban született, a magyar közönség számára eddig ismeretlen alkotásaiból mutat be válogatást. A többségében Argentínából érkező rajzok Szalay Lajos ottani tevékenysége által keresztmetszetét adják sokoldalú rajzművészetének. A kiállításon látható lesz egy válogatás 1956-os forradalom hatására készített rajzaiból, amelyek több egykori kiadványban is megjelentek.

Személyes kedvencem ez a kép. Darabossága, ikonszerűsége teljesen magával ragad. Mindig elvarázsoltak az ilyen jellegű lapok. A sok részlet és ez a merész színválasztás.

Cage d'hiver, 2011
(téli ketrec)
rézmetszet, papír
130 × 410 mm

Üdv újra mindenkinek! Reméljük, nem felejtettek el minket. A szünet jó volt arra, hogy gondolkozzunk, leszűrjük magunknak a tanulságot az elmúlt 5 évből. Mint látjátok, nem tétlenkedtünk, felfrissítettük az oldalt. A modernebb külső mellett most már telefonról is gond nélkül olvasható a blog. Hamarosan jelentkezünk az új bejegyzésekkel!

Kedves olvasóim!

Bizonyára észrevettétek hogy az új év nem hozott új Rézkarcfitness bejegyzést. Közel 5 éve kisebb megszakításokkal írtuk a bejegyzéseket nektek. Összeszedtük a magyar grafika legjavát, filmeket, kiállításokat. Írtunk technikákról, érdekességekről és az elmúlt két évben grafikatörténetről is. Mint láthatjátok eléggé nagy falat ez egy kis csapatnak.

Az új év rengeteg a munkát és új dolgot hozott, így posztgyártásra elég kevés idő maradna, hogy a megkezdett szinten és gyakorisággal tudjunk nektek minőségi bejegyzéseket írni. Ezért úgy határoztunk bizonytalan ideig a posztgyártás szünetel. Az oldal természetesen továbbra is a rendelkezésetekre áll és amint újra elég energiát érzünk magunkban visszatérünk.

Addig a régi bejegyzések közt lehet mazsolázgatni. Van olyan amit én magam is elfelejtettem. :)

Köszönjük megértésetek!

Banga Ferenc: Újévi üdvözlet, 1972
linómetszet, papír
100 x 200 mm

Kép forrása: http://www.mugyujtokhaza.hu/?page=aukcio&uid=6544

Gross Arnold Grúziában, 1957
fotó, papír

A fénykép hátoldalára ezt írtam: „Ez az utolsó rólam készült felvétel Grúziában, 1957 karácsonyán.” Egy magyar képzőművész csoporttal jártam ott. Festőket, szobrászokat, grafikusokat vittek ki repülővel, voltunk vagy tizenöten. Megnéztük Leningrádot, Moszkvát (természetesen láttuk Sztálint és Lenint együtt a „tepsiben”), majd elvittek bennünket Grúziába, ahol megmutatták Sztálin szülőházát is. Egyik este operába mentünk, grúz táncművészek fellépését néztük meg. Grúzia fővárosa, Tbiliszi egyik negyede engem az óbudai tájra emlékeztetett, leültem hát a parkban és lerajzoltam az elém táruló látványt. S itt született meg életem legnagyobb rézkarca! Erről a félméternyi művemről még soha nem készült reprodukció…

- Gross Arnold

Kép és szöveg forrása: http://7torony.hu/

Németh Lajos
Banga

Kiadó: Képzőművészeti Alap Kiadó
Kiadás éve: 1981
Terjedelem: 48 oldal

Kemény dió Banga Ferenc művészete, nehéz róla írni. Pedig látszólag felkínálja magát, hiszen grafikai lapjain mindig "történik" valami, mégpedig nemcsak vizuális történések, hanem a szó általános értelmében. Rajzai "ábrázolnak", figuratívak sztorit mondanak el, sőt gyakran hivatalos funkciójukat tekintve is illusztrációk. Illusztratív művészet - sommázhatnánk munkáiról, anélkül hogy e megállapításnak pejoratív csengést adnánk. Az illusztratív jelleg pedig az interpretátort könnyen tévútra vezetheti. Banga történeteket elmondó, szituációkat megjelenítő grafikái az első pillanatra látszólag csakugyan készségesek, nem szimbólumok, nem grafikai rébuszok, emblémák. Továbbmesélésre késztetnek, irodalmias asszociációkat indítanak. Az interpretátor csakhamar bele is csúszik a csapdába, jelzőket keres, a figurák jellemét próbálja körvonalazni, szavakkal akarja továbbfűzni a mese fonalát vagy pedig irodalmi ihlettel szeretné láttatni, újra fogalmazni a rajzok témakörét, kutatni a mélyebben rejlő tartalmakat.

Kép és szöveg forrása: http://www.antikvarium.hu/konyv/nemeth-lajos-banga-130318, http://moly.hu/konyvek/nemeth-lajos-banga

Rékassy Csaba fametszeteiből válogattunk. Nekem a pálinkafőző tetszik a legjobban.

Pálinkafőző, 1967
fametszet, papír
130 x 176 mm

Sós Mária által rendezett rendhagyó portréfilm Gross Arnold grafikusművészről. A filmben feltűnik Szemethy Imre grafikus is.

Játék-film, 1978
magyar dokumentumfilm (51p)

rendező: Sós Mária
operatőr: Márk Iván, Szabó Gábor