Grafikatörténet: Egy érdekes fotó
Gross Arnold Grúziában, 1957
fotó, papír
A fénykép hátoldalára ezt írtam: „Ez az utolsó rólam készült felvétel Grúziában, 1957 karácsonyán.” Egy magyar képzőművész csoporttal jártam ott. Festőket, szobrászokat, grafikusokat vittek ki repülővel, voltunk vagy tizenöten. Megnéztük Leningrádot, Moszkvát (természetesen láttuk Sztálint és Lenint együtt a „tepsiben”), majd elvittek bennünket Grúziába, ahol megmutatták Sztálin szülőházát is. Egyik este operába mentünk, grúz táncművészek fellépését néztük meg. Grúzia fővárosa, Tbiliszi egyik negyede engem az óbudai tájra emlékeztetett, leültem hát a parkban és lerajzoltam az elém táruló látványt. S itt született meg életem legnagyobb rézkarca! Erről a félméternyi művemről még soha nem készült reprodukció…
- Gross Arnold
Kép és szöveg forrása: http://7torony.hu/
.jpg "Albrecht Dürer: Apokalipszis")
Ő maga a csoda Gross Arnold nélkül nekünk magyaroknak szegény lenne a grafikai művészetünk.Érzéki csodálatos világa " repít szárnyakat" ad, hogy a mindennapok szürkesége szépséggé változzon.Úgy érzem mindig ünnep van , -mint karácsony- ha az ő munkáit nézem.
VálaszTörlés