Könyvajánló: Kozma Lajos: A nagy szonáta

Kozma László:
A nagy szonáta

Kiadó: Gyomai Kner Nyomda Rt.
Kiadás éve: 2000
Terjedelem: 69 oldal


Kozma Lajos, a XX. századi magyar művészet kiemelkedő és sokoldalú személyisége a XIX. század szülötte volt, de eszmélése, művészeti tevékenységének kezdete már a századfordulóhoz, a XX. század eleji művészeti mozgalomhoz és stílusirányzathoz, a sokféleképpen nevezett art nouveau-hoz, szecesszióhoz kötődik.

Abban a korban kezdte pályáját, amikor a Gesamtkunstwerk-gondolat jegyében elmosódott a különbség, eltűnt a mély szakadék nagy és kisművészetek között. Az esztétizáló szándékok és igények alapján egyaránt fontos volt a művészetek minden ága, az építészet és képzőművészet ismét szorosan egymáshoz kötődött, korábban elhanyagolt művészeti területek kaptak önálló szerepet, mint az alkalmazott grafika, a könyvművészet. Minden bizonnyal e sajátos század eleji művészeti légkör és törekvés is hozzájárult ahhoz, hogy Kozma Lajos sokirányú tevékenységet folytatott. Saját magát - miként egyik levelében megvallotta - illusztrátornak, építésznek, iparművésznek, mesemondónak tekintette, és a magyar művészettörténetben mint építész, iparművész és könyvművész, grafikus is helyet kapott.

Kozma Lajos, noha a műegyetemen építészhallgató volt, majd építészként 1906-ban kapta meg diplomáját a Budapesti Műegyetemen, pályáját grafikusként kezdte. Egyetemista korában szerkesztette az építészek vidám évkönyvét, a Megfagyott Muzsikust, s e kiadvány számára címlapot, iniciálékat tervezett. Pályakezdését meghatározta a Műegyetemen verbuválódott laza csoportosulás, az 1906 és 1908 közt oklevelet nyert építészhallgatók baráti csoportja, a Fiatalok Köre, a hazai építészetet a későbbiek során meghatározó építészegyéniségekkel - köztük Györgyi Dénes és Jánszky Béla, Kós Károly, Mende Valér, Tátray Lajos, Zrumeczky Dezső - együtt vallotta, hogy a magyar művészetet a népművészetből kiindulva lehet megújítani. 1905-ben kezdték meg rendszeres gyűjtőútjaikat a népi építészet emlékeinek felmérésére, az ornamentika és a szerkezeti megoldások kutatására, elsősorban Erdélyben, Kalotaszegen. Azontúl, hogy népi díszítőmotívumokat gyűjtöttek, érdeklődésük kiterjedt a paraszti építészet konstrukciójára is.



Szöveg forrása: http://www.antikvarium.hu/