Kellékek Hidegtűhöz

James Whistler (1834-1903)
Noktürn, 1879-1880
hidegtű, rézkarc, papír
204 × 298 mm

Első grafikai próbálkozásnak a hidegtű vagy pusztatű az egyik legmegfelelőbb eljárás. Nevéből is látszik, hogy itt savkezelés nélkül pusztán tűvel dolgozunk. A tükörsimára lecsiszolt réz v. horganylemezre alapozás nélkül karcoljuk véssük bele a rajzot. A rézmetszettel ellentétben itt a vésett vonal melletti sorja lenyomata adja a nyomat szépségét.

kitekintő: Kouki Tsuritani

Kouki Tsuritani 1967-ben Tókióban született japán grafikus. Művészetében a hagyományos japán művészetet vegyíti a hagyományos európai grafikával.

"Szeretem a fekete-fehéret, és azt hiszem a monokróm gazdagságával tudom legjobban kifejezni a mély érzelmeket. Remélem, akik megnézik a munkáimat, érdekesnek találják őket..."

Tsuritani japánban és európában egyaránt kiállított már, és a nemzetközi grafikai biennálékról is sok első helyet nyert már el. Alább a számomra legérdekesebb nyomatai tekinthetők meg.

Dr. Nyúl számítása, 2010
mezzotint, papír
148 × 105 mm

Kondor Béla grafikai sorozatai

A KOGART Galéria tisztelettel meghívja Önt Kondor Béla grafikai sorozatainak kiállítására, amelyet a művész születésének 80. évfordulójának tiszteletére rendezett meg.

„Rézkarcot csinálni nagyon hálás dolog. A végső eredmény egy gép hengerei közül bújik elő, és az ember szabadon csodálhatja, lelkiismeretlenül, hisz nem ő, egy gép a szerző.” (Kondor Béla)

Rejtvény

1. Hány kémény van a képen?
2. Merre van a lópatkó?
3. Hogy hívják a házat?

(A helyes megfejtők jutalma, hogy igazán alaposan megszemlélhették Gácsy Mihály: Ház c. rézkarcát.)

Andrea Meldolla Schiavone

Andrea Meldolla Schiavone (1510/22-1563) olasz reneszánsz festő, rézkarcoló. Az egykori Velencéhez tartozó dalmácia Zara városában született. Családja eredetileg egy közeli kisvárosból Medolából származott. Tanulmányait vagy Zara-ban, vagy Velencében végezte. 1940-től Velencében tartózkodott. Itt Georgio Vasari megbízást adott neki egy nagy csatakép elkészítésére. Tizianora és Tintorettora is nagy hatással volt. A manierizmus előfutára.

A rézkarcolást autodidakta módon tanulta, metszeteket készített Parmigianino rajzai után. Talán elsőként Hidegtűt is használt rézkarcai befejezéséhez.

Angyali üdvözlet, 1540-63
rézkarc, papír
159 × 225 mm

Cím nélkül

Cím nélkül (próba), 2011
rézkarc, papír
80 × 80 mm

Raszler Károly

Raszler Károly (1925-2005) magyar Munkácsy-díjas grafikus, festő. A természeti formák szabálytalansága, az elemző rajzból a szimbolikussá váló grafikai elem kérdése foglalkoztatja. Életművén végigvonul a rajz naplószerű "feljegyzésekként" való alkalmazása. Alkotásait rézkarcban, litográfiában és vegyes technikával fogalmazza meg, életművének jelentős részét toll- és ceruzarajzok képezik. A grafikai technikák legszélesebb skálájáról meríti kifejezőeszközeit. Gyakran dolgozik tussal, viaszos kifedéssel, pasztellel, litográfiával. Utazásai során rézkarcokat, filctoll-rajzokat is készített. Olaszországi, kubai barangolásait sorozatokban mutatta be. Alkotásainak témáját gyakran irodalmi művekből meríti.

Visegrád, 1981
rézkarc, papír
260 × 305 mm

Tipp: rajz átvitele rézlemezre

Ha fontos, hogy amit rajzoltunk pontosan ugyanoda kerüljön a rézlemezre a következőt lehet megpróbálni. A már kicsit vastagabb rétegben lealapozott bekormozott lemezre rátesszük a rajzot. Akár papírragasztóval rá is ragaszthatjuk a lemez hátuljára, hogy ne mozduljon el, és egy ceruzával újra végigmegyünk a főbbvonalakon. Fontos, hogy ne nyomjuk oda erősen, mert akkor az alapozást megsérti. Mikor befejeztük levesszük a papírt és a koromban halványan de még láthatóan ott marad a rajz mása amit aztán könnyebb kikarcolni. Kipróbáltam és sikerült, igaz egy helyen kicsit furcsán marta ki, de szerencsére nem lényeges helyen. Gyakorlattal szerintem kiküszöbölhető.

Anton Prinner

Prinner Anna (1902-1983) szobrász, grafikus, keramikus. 1920-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Vaszary János tanítványa. 1927-ben érkezik Párizsba, ahol barátságot köt Szenes Árpáddal, akivel karikaturistaként együtt dolgoznak éjszakai bárokban és kabarékban. 1942-ben Jeanne Bucher galériájában találkozik Picassóval, akivel életre szóló barátságot köt, Vallauris-ban egy ideig közös műteremben dolgoznak. A ’40-es évek közepétől olyan jó nevű párizsi galériákban állít ki, mint a Galerie Pierre, Galerie La Hune, vagy Katia Granoff.

Ugyan Prinner nőként látta meg a világot, s magyarországi tanulmányai alatt is így tartották számon, Franciaországba érkezését követően nemi identitását megváltoztatja és felveszi az Anton Prinner nevet. Életműve nagyon sokoldalú, a szobrok mellett rendszeresen készít metszeteket és tusrajzokat, kerámiatárgyakat és sakk-készletet, ő illusztrálja az Egyiptomi Halottas könyv 1948-as kiadását.

Lapok a La Femme Tondue sorozatból I., 1946
rézkarc, papír
170 × 130 mm

kiállítás: Out of Australia

Sidney Nolan (1917–1992)
Kelly, 1954
flic, papír

Out of Australia
Rajzok és nyomatok Sidney Nolantől Rover Thomas-ig.

60 Ausztrál művész 125 grafikája tekinthető meg a British Museumban.A kiállítás időrendben követi végig az Ausztrál grafika fejlődését az 1940-es évektől napjainkig. Helyett kapott benne a "dühös pingvinek" elnevezésű szürrealista művészcsoport (Sidney Nolan , Arthur Boyd, Albert Tucker és Joy Hester) alkotásai is. Az Ausztrál sokszorosító grafika a 60-as 70-es években jelentős fejlődésen megy keresztül. Nagy alakjai közül kiemelkedik Fred Williams aki rézkarcaival forradalmasította a tájábrázolást vagy Roger Kemp elvont metafizikai műveivel.

Nekem már ennyi is elég volt, hogy felcsigázza az érdeklődésem. Aki teheti nézze meg, és írja meg hozzászólásként milyen volt.

Elérhetőség:
British Museum
Great Russell Street,
London, WC1B 3DG

Megtekinthető:
Minden nap 10:00-17:30, 2011. május 26 - szeptember 11.-ig

William Hogarth: A Szajha útja

William Hogarth, Georg Christoph Lichtenberg:
A szajha útja

Kiadó: Helikon kiadó
Éve: 1987
Terjedelem: 64 oldal

Két, párját ritkító lángelme kereszttüzében fog melegedhetni, kedves Olvasónk, ha végére jár ennek a könyvnek. Hangsúlyozzuk: ha végére jár. Mert ha csupán belelapoz, hogy Hogarth metszeteiben gyönyörködjék, nemcsak Lichtenberg elmeélének sziporkázásától fosztja meg magát, hanem Hogarth mélyebb mondanivalójához, az ábrázolt alakok és történések sok vonással megjelenített komikumnak a finom humortól a vitriolosan dühöst szarkazmusig terjedő teljes arzenáljával felfegyverzett, sőt aláaknázott összefüggéseihez sem fog közelebb férkőzhetni. (Előszó)

Veronika Palecková

Veronika Palečková cseh festő, grafikus, szobrász. Tanulmányait Prágában és Párizsban végezte. Szabadúszóként dolgozik.

Uplyvani, 1988
színes rézkarc, papír
235 × 150 mm

A lemezekről

A nyomóformaként a vörösréz a legalkalmasabb anyag.
A vörösrézben mindig van más anyag is (horgany, ón foszfor, réz-oxid) ami előnyére válik, különösen a maratásnál. Vegyileg tiszta, galvanizáláson át nyert réz nemigen alkalmas a karc céljaira, mivel túlságosan lágy. Ha a lemez csengő áttetsző hangot ad, mikor körmünkkel megkopogtatjuk, bizonyosak lehetünk afelől, hogy a lemez jó. Ha a hang tompa: puha rézzel van dolgunk.

Sárgaréz lemezek szintén használhatóak a karcoláshoz, bár ridegebbek, merevebbek a vörösréznél, horganytartalmuknál fogva fogékonyabbak a savhatásokra.

Forrás: A képzőművészet iskolája

Rauscher Lajos

Rauscher Lajos (1845 - 1914) magyar grafikus, építész, iparművész, rajzoló és tanár. Münchenben folytatott több éven át művészi tanulmányokat. Kurtz és Leins voltak tanárai, idősebb barátai, kik művészetére jótékonyan hatottak, a Closs testvérek és Gnauth Adolf. Hosszabb tanulmányokat tett Német-, Olasz -Görög- és Törökországban. 1871-ben Budapestre költözött testvére bíztatására s itt építészeti, iparművészeti tervezéssel és festészettel foglalkozott. Mint grafikus külföldön is kiváló hírnévnek örvendett.

Margitsziget-Óbuda, 1884
rézkarc, papír
170 × 260 mm

Kinek milyen köpenye

Rembrandt van Rijn
Három kereszt, 1653
rézkarc, papír
385 × 450 mm

Dosztojevszkijtől származik az a híres mondás, hogy az egész orosz irodalom Gogol Köpenyének az ujjából bújt ki. A grafikában is lehetne egy ilyen mondás, csak az úgy szólna, hogy a rézkarcolók pedig Rembrandt köpenye alól bújtak ki.

Kitekintő: Molnár C. Pál

Molnár C. Pál (1894 – 1981) magyar festő és grafikus. Leginkább a klasszikus hagyományokat tisztelte, de korának irányzatai sem hagyták hidegen, beleépítette azokat az ő egyéni művészetébe, tudott élni a szecesszió, a szimbolizmus, a szürrealizmus s a nagybányai iskola hagyományaival, művészetét mind a mai napig tisztelik, szeretik és értik. S olyan művész volt, kinek nem kellett "külön" alkalmazkodni a megbízók ízléséhez, lényéből fakadt, hogy utat talált és talál ma is művészete a közönséghez. Nemcsak itthon, Európában is nagy sikerei voltak. Igen termékeny alkotó volt, haláláig festett, a festés, a rajzolás volt életerejének fenntartója.

Bibliai jelenet
fametszet, papír
170 × 230 mm

Kiállítás: Kmetty János Múzeum

A Kmetty János életművét bemutató állandó kiállítás 1981-ben nyílt meg. Az épület a szerb kereskedők betelepülésének idején, a 18. században épült. A bemutatott anyag alapja a művész 275 tételes hagyatéka. A kiállítás időrendi sorrendben, a különböző korszakokat átfogó egységekben mutatja be az életművet. A teljes bemutatást különböző közgyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak segítik elő.

Elérhetőség:
Kmetty János Múzeum
Szentendre, Fő tér 21.

Nyitvatartás:
keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig.


Forrás: artendre.hu
Kép forrása: wikipédia

Könyvajánló: A képzőművészet iskolája I.

A képzőművészet iskolája I.

Kiadó: Képzőművészeti Alap kiadóvállalata
Év: 1979
Terjedelem: 274 oldal

A festészet, szobrászat mellett elég részletesen foglalkozik a grafika technikai eljárásaival. Érdemes belelapozni, én teljesen elmerültem a rézkarcolásról szóló részben.

Kmetty János

Kmetty János (1889 - 1975) magyar festő és grafikus, főiskolai tanár. A magyar festőművészet és művészetpedagógia kiemelkedő egyénisége. 1930-tól Szentendrén dolgozott, eleinte csak nyaranként, 1945-től a régi művésztelep tagjaként.

Fürdőzők, 1920 körül
rézkarc, papír
195 × 190 mm

Csillagvizsgálós (2. fázis)

Csillagvizsgáló, 2011
rézkarc, papír
297 × 420 mm

kiállítás: Takáts Márton

Takáts Márton kiállítás a Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház Előtér galériájában. A tárlaton a művész grafikái láthatóak.

Elérhetőség:
Kispesti Kaszinó
1191 Budapest, XIX. kerület, Fő utca 42.
Tel: +36 1 282 9562

Megtekinthető:
2011. július 15-ig egész nap.

Augustin Hirschvogel

Augustin Hirschvogel (1503 – 1553) német grafikus. Rajzoló, rézkarcoló, üvegfestő, térképrajzoló és medaillon-faragó mester volt. Kezdetben üveggyártóként működött apja, Id. Veit Hirschvogel (1461-1525) műhelyében. Művészetszemléletének alakulására hatással volt Albrecht Dürer, Albrecht Altdorfer, Sebald Beham, Hans Burgkmair, Augostino Musi. Az ő munkáikkal már atyja ólomüveggyárában megismerkedett, mint mintákkal. Wolf Huberrel közvetlenül is együtt dolgozott, hiszen munkáik egy része együtt jelent meg.

A reformáció beköszöntével azonban már nem volt szükség a színes ólomüvegekre. Augustin Hirschvogel keramikusokkal vette fel a kapcsolatot és keramikusként működött, majd Laibachba (1536-43) került, ott térképeket készített a török határról (1539) és Ausztriáról (1542). 1543-ban már mint jeles térképrajzolót fogadta szolgálatába a bécsi udvar. 1543-ban geometriai tankönyvet írt, s bécsi felmérései során felfedezte a háromszögelés módszerét. 1552-ben Magyarországot is beutazta térképkészítés céljából. Perényi Péter 1540 körül bízta meg bibliai illusztrációk készítésével

Alkotói korszakának végső szakaszában kezdődött művészileg jelentős rézkarcolói tevékenysége. Igen termékeny alkotó volt, száznál jóval több neki tulajdonítható rézkarca ismeretes. Ő is egy "kis Dürer" volt, így nevezték Albrecht Dürer nürnbergi rézkarcoló utódait a XVI. században kis képeik miatt. Számos tájképet ábrázoló rézkarcával a dunai iskola tájábrázoló stílusirányzatának jeles képviselője.

Önarckép térképkészítőként, 1548
rézkarc, papír
157 × 285 mm

Ügyeskezű mesteremberek

A rézkarcolás és rézmetszés a régi korokban hasonló szerepet töltött be, mint manapság a fénymásoló. A rézmetszők és rézkarcolók többségét nem tekintették művészeknek, inkább ügyes kezű mesterembereknek. Élő gépek voltak, kik a rajzot átültették a rézlemezre, hogy aztán sokszorosítható legyen.

Alapozó

Ha nincs kedvünk a boltban vásárolható alapozóanyaghoz, itt vannak különböző művészek receptjei.

(Rembrandt) 50g méhviasz 15g masztix 15g szíriai aszfalt	(A. Bosse) 50g viasz 30g masztix 13g aszfalt
(J. Callot) 60g viasz 50g masztix   6g aszfalt	(T. F. Simon) 100g viasz 15g paraffin 75g burgundi szurok
(J. L. Raab) 60g viasz 50g aszfalt 60g masztix 10g burgundi szurok 2,5g velencei terpentin	(J. Kubas) 50g viasz 45g aszfalt 10g kopálgyanta   4g korom

Miután lemértük a hozzá való anyagokat, egy nagyobb edényben a viasszal kezdve egymás után megolvasztjuk őket, és közben egy rossz fakanállal vagy bottal állandóan kevergetjük. Érdemes nyitott ablak mellett csinálni, mert a főzéskor kábító füst keletkezik. Az összes anyag megolvadása után megvárjuk,amíg az oldat szilárdulni kezd, ezután sűrű szitán át beszappanozott litográfiai kőre vagy üveglapra terítjük, ahol még félig megdermedt állapotban kockára vagy rudacskára vágjuk. A formázás úgy is történhet ,hogy az olvadékot hideg vízbe öntjük, és mielőtt teljesen megszilárdulna, rudacskákat vagy kúpokat formázunk belőle.


Forrás: A művészi grafika technikái

A hónap alkotója: Kondor Béla

Kondor Béla (1931 - 1972) magyar grafikus, festő, költő. Magányosan járta a maga útját. Nem tartozott egyetlen iskolához sem. Magányos volt formakeresésében, stílusában és világlátásában. A XX. századi művészetben megszakad a hagyomány szerves folyamata, a művészek között egyre többen fordulnak a múltba inspirációért. Különösen így van ez az ötvenes és hatvanas évek határán, az 1957-es Tavaszi Tárlat után jelentkező nemzedék esetében. Kondor elődei és ihletői elsősorban a középkor ikonfestői, a régi orosz freskók alkotói, meg Bosch, Dürer, Grünewald és Rembrandt, vagy az írók közül Blake. Szellemi rokonai pedig Rimbaud, Kafka, Camus, Picasso, Bulgakov, József Attila és a két költő-barát, Pilinszky és Nagy László.

Jelenetek Dózsa György idejéből III., 1956
rézkarc, papír

Mint eddig is, érdemes többször is visszanézni ezt a bejegyzést, mert a hónap során folyamatosan bővül újabb és újabb képekkel, írásokkal. 

Zdenek Mézl

Zdeněk Mézl cseh grafikus. Már az Akadémián, első illusztrációs kísérleteinél próbálkozik a fametszéssel, amely azután végigkíséri egész életét. Nyomatai gyakran tele vannak apró részletekkel, néha szelíd, néha ironikus túlzásokkal. Mézl magát "kritikai realistának" vallja, akihez legközelebb Hieronymus Bosch és Francisco de Goya áll.

Pályafutása során, több mint 70 könyvet illusztrált, három bélyegtervet, számos egyedi nyomatot, festményt és szobrot is készített.

Aesopus mese illusztráció 1.
fametszet, papír
190 × 110 mm

Kiállítás: Albertina Múzeum

Az Albertina Múzeum Grafikai gyűjteménye egyedülálló az egész világon. A közel 950 ezres grafikai kollekcióban Leonardo da Vinci, Michelangelo Buonarroti, Raphael Santi, Albrecht Dürer, Peter Paul Rubens, Rembrandt van Rijn, Claude Lorrain, Honoré Fragonard, és Paul Cézanne számos műve megtalálható.

A modern kori gyűjteményben kezdve Egon Schiele, Gustav Klimt, Oskar Kokoschkaától Pablo Picassois, Jackson Pollock, Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Alex Katz, Franz Gertsch, Georg Baselitz és Anselm Kiefer művei is szerepelnek.

Elérhetőség:
Albertina Múzeum
1010 Bécs
Albertina Platz 1.
Tel.: +43 (0) 1 534 83-0

Az időszaki kiállítások megtekintehőek:
Minden nap 10-18 óráig, szerdán hosszabbított nyitvatartással
10-21 óráig.

További információ: www.albertina.at

Forrás: albertina.at
Kép forrása: hotelcapri.at