Rézkarcfitness

Würtz Ádám, 1964
Képcsarnok Dürer-terem (Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 52.) előtt
fotó, papír

Kép forrása: http://fortepan.hu/

A Bostoni mészárlás, 1770
színezett rézkarc, papír
29,3 × 24 cm

Egy kép miatt is kitörhet a háború.

1770. március ötödikén estefelé a brit Hugh White közlegény, éppen szolgálatban volt, a King Streeten a vámház előtt állt őrt. Egy fiatal parókakészítő tanonc lépett oda hozzá, és John Goldfinch kapitány felől érdeklődött, mivel szerintük nem fizette ki a számláját a boltban. Goldfinch valójában még az ezt megelőző napon kifizette a számlát, ezért figyelmen kívül hagyta a fiatal fiú mondandóját. Hugh közlegény, védve felettesét, megjegyezte, hogy a tanonc beszélhetne udvariasabban is a kapitánnyal. A fiú és Hugh közlegény vitába keveredtek, s a végén a közlegény oldalba vágta a fiút a puskájával. A fiú barátai is bekapcsolódtak a vitába. A kiabálás egyre nagyobb tömeget vonzott a King Streetre, s egyre több feldühödött bostoni polgár vette körbe White közlegényt. A harangokat is megkongatták, így sokan a bostoniak közül azt hitték, hogy kigyulladt valami. Ekkorra már több mint ötven bostoni polgár vette körbe a közlegényt. White eközben erősítésért küldött, és meg is érkezett Thomas Preston kapitány s őrjárata személyében. Az őrjárat William Wemms, Hugh Montgomery, John Carroll, William McCauley, William Warren és Matthew Kilroyb közlegényekből állt. Preston saját elmondása alapján a katonák visszább szorították a tömeget, akik száma addigra több százra nőtt. A tömeg nem hagyta annyiban a dolgot és „tűz” felkiáltással, hógolyóval és más kisebb tárgyakkal kezdték dobálni a brit katonákat. Egy helyi kocsmáros Richard Palmes kezében egy ütővel odalépett Prestonhoz és megkérdezte, hogy a katonák puskái töltve vannak e. Preston kapitány biztosította a kocsmárost, hogy mindegyik fegyver töltve van, de addig nem tüzelnek a katonák, amíg arra parancsot nem kapnak. (Preston kapitány amúgy is nehezen adhatott volna ki tűzparancsot, mivel katonái előtt állt.) Ekkor egy eldobott tárgy fejbe találta Montgomery közlegényt, aki a földre rogyott és elejtette a muskétáját is. Feltápászkodván, káromkodva azt kiáltotta, hogy „tűz”, habár ilyen parancsot nem kapott senkitől. Palmes, a kocsmáros ekkor ütőjével hatalmasat csapott a közlegény karjára és majdnem sikerült Preston kapitányt is fejbe csapnia, de neki is csak a kezét találta el. Hirtelen csend állt be a téren, majd eldördültek az első lövések, a katonák a tömeg közé lőttek, habár a kapitány nem adott ilyen parancsot. Tizenegy ember sérült meg, ebből három amerikai Samuel Grey kötélkészítő mester, egy szökött rabszolga Crispus Attuck , és egy tengerész James Caldwell azonnal meghalt. A megdöbbent amerikaiak elhagyták a teret és a közelben lévő utcákon gyülekeztek. Preston kapitány erősítésért küldött és a 29. gyalogsági ezred katonái azonnal körbevették a vámház bejáratát. Időközben Boston kormányzója is megjelent, aki megígérte, hogy a felelősöket bíróság elé fogja állítani, amennyiben a tömeg feloszlik.

Az eseményekről Paul Revere (ezüstműves, rézmetsző) maga készített metszetet, mely megjelent a Bostoni hetilapban, mely csak tovább korbácsolja a kedélyeket.

Kép és szöveg forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bostoni_sort%C5%B1z

„Vallom, hogy a rajz erkölcsi tartás, hitvallás, vélemény. Hiánya mindent elárul. Nem imitálható. Éles bizonyítéka jellemnek, arculatnak, tudásnak. Nem szakmai kérdés, fontosabb: talpon maradás, hűség, tisztánlátás és bátorság. A rajz: jóra törekvés.” – olvashatjuk Sulyok Gabriella gondolatait az album bevezető soraiban.

Sulyok Gabriella

Kiadó: Vox
Kiadás éve: 2007
Terjedelem: 135 oldal

Kép és szöveg forrása: https://www.libri.hu/konyv/sulyok-gabriella.html, https://gondola.hu/cikkek/57323-A_rajz__jora_torekves.html

Petőfi: a jó kocsmáros
rézkarc, papír
270 × 190 mm

Kép forrása: http://www.mugyujtokhaza.hu/?page=arhivum&uid=11144

Madárpár
Linómetszet, papír
130 × 70 mm

Kép forrása: http://www.mugyujtokhaza.hu/?page=arhivum&uid=11892

A pozsonyi születésű Blaschke János a klasszicista rézmetsző iskolának az osztrák, a német és a magyar írók, valamint könyvkiadók által foglalkoztatott, jól képzett képviselője volt, a maga nemében utolérhetetlen - ahogy Kazinczy Ferenc írta róla. Számos könyvillusztrációt készített az 1820-as évek irodalmi almanachjai, köztük Igaz Sámuel Hébéje és Kisfaludy Károly Aurorája számára. Több mint negyven évet átívelő rézmetszői tevékenysége jelzi, hogy megtalálta helyét az új típusú, a feudális mecenatúrától függetlenedő, egyre inkább piaci-vállalkozói alapokra helyezkedő könyvkiadásban s tágabb értelemben a hazai és a külföldi irodalmi és képzőművészeti életben. A metszeteivel díszített kiadványok műfaji sokfélesége, illusztrációinak tematikai és stiláris sokszínűsége, a könyvekhez és a bennük található képekhez való olvasói viszony alakulása a könyvkiadás, a könyvillusztrálás és az olvasás történetében egyaránt jelentős korszakra világít rá. A közel háromszáz szövegközti képet és több mint 2000 Blaschke János által készített könyvillusztrációt tartalmazó kiadvány átfogó képet ad a 19. század első évtizedeinek közép-európai művelődéséről, kultúrájáról, eszméiről és hétköznapjairól. A bemutatott képanyagból a látképek, az arcképek, a divatképek, a viseletképek, a történeti ábrázolások, az ifjúsági és a női irodalom, a kortárs események vagy a vallásos ábrázolások iránt érdeklődők egyaránt bőséggel meríthetnek.

Papp Júlia:
Könyv és kép a 19. század elején I-II.
- Blaschke János (1770-1833) illusztrációinak katalógusa

Kiadó: Argumentum Kiadó és Nyomda Kft.
Kiadás Éve: 2012
Terjedelem: 1184 oldal

Kép és szöveg forrása: https://www.libri.hu/

Ecloga II.
rézkarc, papír
148 × 125 mm

Kép forrása: http://www.mugyujtokhaza.hu/

Ernst kiállítás, 1987
(balról jobbra: Németh József, Gacs Gábor, Pásztor Gábor, Rékassy Csaba)
fotó, papír

kép forrása: http://www.rekassy.hu/eletrajz.html