Rézkarcfitness

Kedves rendszeres és rendszertelen olvasóim!

Kis nyári szünetre megyek. Nem kell aggódni azért, augusztus 1-én már újra lesz rézkarcfitness, és feltöltődve sok inspirációval újabb rajzok várhatóak. Addig is lehet visszanézni a régebbi bejegyzéseket, már magam is elfelejtettem egyik-másikat. Jó pihenést a nyárra mindenkinek!

Érdekes műelemzést találtam a Christie-s aukciósház oldalán a minap. Albrecht Dürer Ádám és Éva rézkarcát veszi Górcsőr alá Tim Schmelcher a ház grafikai részlegének specialistája.

Albrecht Dürer
Ádám és Éva, 1504
247 × 191 mm

Borsos Miklós (1906 – 1990) magyar szobrász, éremművész, grafikus. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt.

Balatoni halász, 1964
rézkarc, papír
295 × 385 mm

Volék sirolm tudotlon.
Sirolmol sepedik,
buol oszuk, epedek,

Választ világumtuul,
zsidou fiodumtuul,
ézes ürümemtüül.

Ó én ézes urodum,
eggyen-igy fiodum,
sírou anyát teküncsed,
buabeleül kinyuhhad!

Szemem künyüel árad,
junhum buol fárad.
Te vérüd hullottya
én junhum olélottya.

Világ világa,
virágnak virága,
keserüen kinzatul,
vos szegekkel veretül!

Uh nekem, én fiom,
ézes mézüül,
szégyenül szépségüd,
vírüd hioll vizeül.

Sirolmom, fuhászatum
tertetik kiül,
én junhumnok bel bua,
ki sumha nim hiül.

Végy halál engümet,
eggyedűm íllyen,
maraggyun urodum,
kit világ féllyen!

Ó, igoz Simeonnok
bezzeg szovo ére:
én érzem ez bútürüt,
kit níha egíre.

Tüüled válnum;
de nüm valállal,
hul igy kinzassál,
fiom, halállal!

Zsidou, mit téssz türvéntelen,
Fiom mert hol biüntelen.
Fugvá, husztuzvá,
üklelvé, ketvé ülüd!

Kegyüggyetük fiomnok,
ne légy kegyülm mogomnok!
Ovogy halál kináal
anyát ézes fiáal
egyembelű üllyétük!

(Pais Dezső olvasatában)

Barabás László magyar festőművész. Kísérleteket folytatott egy új zománcfestékkel, alumínium alappal, amely átalakította posztnagybányai szemléletét. Az anyagban rejlő lehetőségek a stilizálás, a dekoratív ábrázolás felé terelték, a táblakép sajátos változatához vezették. Témavilága időben, térben alig határolt. A történelem emlékei, jeles egyéniségek alakja, cselekedetei és a jelen természetes és épített környezete egyaránt inspirálja. Jelentős grafikai munkássága nagy technikai jártasságát bizonyítja. E műfajban eljutott a jelképalkotásig, lemondva a tér távlatos ábrázolásáról. Néprajzi sorozatai szellemes lenyomatai a múltnak, egy eltűnő életformának.

Kékfestő emléke
monotípia, papír
590 × 420 mm

A Hundertwasser-tárlat a már jól megszokott, világszerte ismert külföldi alkotók anyagaiból bemutatott REÖK-kiállítások sorát gyarapítja. A 20. század második felének meghatározó és egyik legkülönösebb művészegyénisége, a világhírű osztrák művész forradalmian új építészeti megoldásairól ismert, ám gazdag alkotói fantáziája a festészet, a grafika, az iparművészet területén egyaránt megmutatkozott. A REÖK kiállítása Hundertwasser sokszorosított grafikáit mutatja be.

Elérhetőség:
Szeged, Tisza Lajos krt. 56.
Tel.: 0662/471-411, 0662/471-169
Fax: 0662/471-411

Megtekinthető:
2011. július 16 - szept. 23-ig, kedd - vasárnap: 10.00 - 18.00 óráig

Kép és szöveg forrása: szeged.varosom.hu, reok.hu

Zsákovics Ferenc:
A rézkarcoló nemzedék 1921-1929
A rézkarcművészet megújulása Magyarországon az első világháború után

Kiadó: Miskolci Galéria
Kiadás éve: 2001
Terjedelem: 222 oldal

Az első világháborút követő évtized Európa-szerte a grafikai művészetek, a sokszorosító technikák megújulásának, látványos fellendülésének időszaka volt. Magyarországon a klasszikus mélynyomású technikák, a rézkarc és rézmetszet fémjelzik ezt a periódust, melyet már a legjelentősebb korabeli kritikusok – Bálint Jenő, Elek Artúr, Lyka Károly, Rabinovszky Máriusz – is a magyar grafika reneszánszaként, újabb felvirágzásaként értékeltek. A kiállítási katalógusok műtárgysorait böngészve, a művészeti folyóiratok, az Ars Una, A Műbarát, a Magyar Művészet illusztrált cikkeit és a Varga Nándor Lajos által összeállított, a korszak grafikai termését összefoglaló adattárakat lapozgatva, illetve a sokszorosított grafikai gyűjtemények, elsősorban a Magyar Nemzeti Galéria anyagát áttekintve a maga teljességében bontakozik ki előttünk az évtized rézkarcművészete.

Kép és szöveg forrása: bookself.hu, arkadia.mng.hu

Federico Barocci (1535 – 1612) olasz reneszánsz festő, grafikus. Munkássága különösen azért érdekes, mert ő volt az első, aki rézkarcain a sav fokozati eredményeit is kihasználta.

Szent Ferenc stigmái, 1575 körül
rézkarc, papír
231 × 147 mm

Kedves olvasóim!

Ma pontosan másfél éves a blog és ez a 352. bejegyzés. Már régóta érlelődik bennem valamiféle megújítás, frissítés. Szép lassan azért lépésről lépésre változtatgattam rajta az idő előrehaladtával. Mint már észrevehettétek márciustól van hónap alkotója, melyben hónapról hónapra egy-egy kiemelkedő alkotóval ismerkedhet meg az olvasó kicsit bővebben.

A keddi nap eztán az illusztráció napja lesz melyben egy-egy kitűnő vers találkozik egy páratlan grafikával (az elsőt már láthattátok is)

Ami még újdonság lesz, hogy remélhetőleg augusztusban elindulhat a Rézkarcfitness szinkron angol verziója (addig még nagyon-nagyon sok bejegyzést le kell fordítani). Ez főleg a külföldi közönségnek lesz nagy örömhír. Tervezem még az interjúkat is, melyben régi és kortárs grafikusok szólalnak meg.

Ez úton köszönöm mindenkinek, akik javaslataikkal ötleteikkel segítették a blog jobbá tételét!

Uitz Béla (1887 - 1972) magyar festő és grafikus. Rézkarcai 1916-ban aranyérmet nyertek a San Franciscó-i nemzetközi kiállításon. Goya, a reneszánsz freskófestészet, Cézanne és a kubisták, a Der Sturm körül csoportosuló expresszionisták Picasso és a Nyolcak hatottak művészetére. A Tanácsköztársaság után emigrációba kényszerült. 1923-ban Bécsben megalkotta 14 rézkarcból álló szuggesztív erejű kompozícióját, a General Ludd (Géprombolók) sorozatot. Egyik kedvencem lett rögtön, alig tudok betelni vele.