Kiállítás: Vincent van Gogh feketén - fehéren

Megszokhattuk, hogy a pécsi Janus Pannonius Múzeum az utóbbi években mindig valami nagyvaddal áll elő, hogy a kiállításokra járók tekintetét Pécs felé fordítsa. Volt már Leonardo-, Chagall- és Dalí-kiállításuk is, most pedig Vincent van Gogh heliogravűrjeivel hívja az érdeklődőket a városba.

Hogy mi is az a heliogravűr? Nos egy fotómechanikai sokszorosító eljárás, magyarosabban mondva, fénynyomat, amelyet (bár előtte többen is kísérleteztek vele) Karel Klic (1841–1926) cseh festő, fényképész és grafikusnak köszönhetünk. A különböző nyomdatechnikák soraiban a heliogravűr különleges szerepet tölt be. Az aquatinta vagy foltmaratásos eljárás továbbfejlesztéseként jött létre, és az egyes motívumok exakt ábrázolását biztosítja. Kialakulását azok a műkedvelő párizsi és londoni polgárok hívták életre, akik szerették volna neves művészek „eredeti” képeit valamilyen módon lakásukban tudni. Ez persze a művészeknek is jól jött, hisz további lehetőséget nyitott műveik terjesztésére, arról nem is beszélve, hogy megélhetésükre is pozitív hatással volt ez az új divat.

A Vincent van Gogh feketén – fehéren című kiállításán is ilyen heliogravűröket láthatunk, melyek története 1892-re nyúlik vissza, hisz ebben az évben vásárolta meg őket Hydde Nieland (1853–1931) műgyűjtő egy hágai Van Gogh-kiállításon. A művész életének utolsó tizenhárom évében született rajzainak nyomatait a dodrechti múzeum rendelte meg az utrechti Versluys en Scherjon nyomdától, de a gyűjtemény végül sosem került árusításra.

Az 1877 és 1890 közötti időszakban Vincent van Gogh több mint ezer rajzot készített. Mivel a művész számára a rajzolás nemcsak időtöltésnek számított, hanem a saját művészi készségeit fejlesztő eszköznek is, általánosan feltételezhető, hogy ennél még jóval többet rajzolt. A legtöbb vázlat elveszett, valószínűleg ő maga semmisítette meg őket. A művészettörténészek szerint „Van Gogh rajzai olyanok, mint egyfajta szemek, melyek látják és felismerik a világot, olajfestményei pedig a világnak egy olyan szépségét ábrázolják, amilyennek lennie kéne”.

Van Gogh különböző eszközökkel kísérletezett: grafittal, vörös krétával, szénceruzával, fekete és kék krétával; néha kevert technikával is dolgozott. Amíg olajfestményeire az intenzív fények és erős színek jellemzőek, addig a rajzok esetében nem vonják el a színek a közönség figyelmét. Sok rajz egy olajfestmény vázlataként készült, néhány csupán saját készségeit fejlesztő tanulmányként, egyeseket pedig olajfestményei alapján készített, hogy leveleiben így mutathassa meg öccsének az elkészült képeket.

A pécsi tárlaton e rajzokból készült mintegy 50, kiemelkedő minőségű heliogravűr várja a Van Gogh-rajongókat, és persze mondani sem kell, hogy hazánkban eddig még soha nem állítottak ki ennyi Van Gogh-fénynyomatot együtt.
Janus Pannonius Múzeum – Vasváry-ház
Pécs, Király u. 19.

Megtekinthető:
2017. május 5 - október 31-ig keddtől szombatig 10 és 16 óra között.

kép és szöveg forrása: http://pecsimuzeumok.hu/index.php?m=1&s=1&id=673