A végzett grafikusok anyagi szempontból irigylésre méltó helyzetben voltak: egyrészt a Képzőművészeti Alap (1968-tól: Művészeti Alap) ál...

Grafikatörténet: Grafikusélet a 60-as években

kedd, december 15, 2015 rezkarcfitness 1 Comments



A végzett grafikusok anyagi szempontból irigylésre méltó helyzetben voltak: egyrészt a Képzőművészeti Alap (1968-tól: Művészeti Alap) által megjelentetett grafikai mappákra kaphattak már pályakezdőként megbízást, másrészt a Képcsarnok ügynökei közvetítettek számukra megrendeléseket.

 A vállalatok, gazdálkodó szervezetek megrendelésekkel látták el a művészeket, élt a 0,2 %-os szabály, mely szerint minden beruházás kéttized százalékát képzőművészeti alkotásokra kell fordítani. S maga az állam is lehetőséget biztosított munkájukhoz intézményei, vállalatai révén. Az erre hivatott cégek (Iparművészeti Vállalat, a Képzőművészeti Kiadó, a Képcsarnok Vállalat) gyakrabban műfaji megkötés nélkül, s néha tematizálva rendelték meg az alkotóktól a műveket, s terítették szét az országban. Bolthálózatuk mellett ügynökeik járták a településeket, hivatalok, vállalatok ebédlőiben árulták a megrendelt alkotásokat, s ezáltal folyamatos munkával látták el a művészeket.


A Képcsarnok Vállalat ügynökei, többnyire az üzemi pártbizottságok aktivizálása révén, rézkarc-megbízásokat hajtottak fel a brennbergi bányászok kilakoltatásától a ruggyantagyár termelési munkafolyamatainak ábrázolásáig mindenféle témára. Az ezekről készült rézkarcokat 2-300 példányban nyomtatták ki, aztán eltűntek. Első ilyen elfogadott munkám egy Múzeum utcai palota homlokzatának képe volt, de később a Chinoin gyógyszergyár épületrészletét nem vették át a megrendelők, mert véletlenül épp egy tűzrendészeti rendellenességet találtam érdekesnek. Nem lehetett követni, mennyit keresett ezeken a Képcsarnok, viszont a művész sem járt rosszul, és főleg sok szabadidőt, függetlenséget nyert a saját munkájához. Úgy háromhavonta jött egy-egy megbízás, és a kész munkákért járó pénzből nagyjából három hónapig lehetett megélni. Emellett 1964-től pár éven át működött az ún. „kiemelt grafika” kategória, amelynek zsűrije a nem megrendelt, igazi műveket 50 példányos sokszorosításra fogadta el. Ezek a számozott grafikák nem tűntek el a süllyesztőben, gyűjtőkhöz kerültek, a Dürer Teremben, rendes galéria-környezetben árusították őket. 
- Maurer Dóra

Akik viszont nem akartak újítani, azoktól minden hónapban vett az Alap pár ezer forintért egy-egy képet. 

„A Képzőművészeti Alap, abból a célból, hogy segítse a magas színvonalú képzőművészeti és iparművészeti alkotások létrejöttét, amelyeket a művész mindennemű konkrét megbízástól és megrendeléstől függetlenül készít, egy évben kétszer (ez évben először július 1-jén, majd december 1-jén) külön erre a célra összeállított zsűri bizottsággal vásárlást eszközöl […] A vásárlásra 1963-ban a Képzőművészeti Alap összesen 1 200 000 forintot fordíthat."- Felhívás, Művészet 1963/6 25. o
Nem nagyon voltak lehetőségek, a Képzőművészeti Alapnak dolgoztam és a Képcsarnok megrendeléseire rajzoltam. Igaz, ekkor már a kiállításra készült képeimből is vettek olykor, de az olyan minimális összeg volt, hogy nem nagyon lehetett belőle megélni. 

Ezek mind megbízások voltak, mint például a felszabadulási sorozat, melyből én Würtz Ádámmal Tolna megyét kaptam. Egy másik ilyen rézkarcom témája például a faddi száz férőhelyes istálló elkészítése volt. Erre persze a megye nagyon büszke volt, így hát ezt kellett csinálnom. Szörnyű kínszenvedés volt számomra, hisz úgy gondolom, ebben az időben már egyéni hangvétele volt a képeimnek, de abban a stílusban nem lehetett megcsinálni, visszadobták volna. 
- Major János


Abban az időben az összes grafikus, akiknek tulajdonképpen, valljuk be, rengeteg pénzük volt, viszonylag, mert ha a Kondor csinált egy rézkarcot, azt mit tudom én, száz példányban kinyomták, mindegyiket csak alá kellett írnia, és dőlt a pénz, de a plakátgrafikusok is nagyon jól kerestek, 
- Erdély Miklós 

1 megjegyzés:

  1. Kim of Impression EMEDIA2016. január 6. 7:05

    Idekerültem böngészve a pszichedelikus pop koncepciók és az esztétika és a post nagyon hasznos ! Köszönöm .

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)