Kass János: Psalmus Hungaricus

Kass János Psalmus Hungaricus sorozata a nagy magyar grafikai sorozatok pantheonjában biztos előkelő helyet kapna. Az eredeti tusrajzok a Kecskeméti Kodály intézet folyosólyán sétálva megtekinthető. Itt olvasható az alábbi szöveg is.

A sorsom különös ajándéka: gyermekként énekelhettem a kórusban még a régi Vigadóban Kodály remekművét. Közel négy évtizeden át elkísért annak az estnek az élménye. S most itt a Kodály-intézetben állíthatom ki azokat a rajzokat, amelyek a Zenemű Kiadó felkérésére születtek, részeként a sorozatnak. 1977-ben jelent meg könyv alakban, nyomtatásban. Találkozásaim a Psalmus Hungaricus-szal így végigkísérik életemet: az éneklő gyermek eufóriája, a rajzoló katarzisa, a kiállítás öröme! A mű sugárzása cselekvésre ösztönöz, Dávid dühe és energiája megsokszorozódik bennünk! A Psalmus Hungaricus eleven tűz, nem melegít, de perzsel, húsunkba égeti üzenetét!

II. A Pusztában, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Mikoron Dávid nagy búsultában,
Baráti miatt volna bánatban,
Panaszolkodván nagy haragjában,
Illyen könyörgést kezde ő magában.




II. Fordítsd rám szent szemeidet, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Istenem Uram, kérlek tégedet,
Fordítsad reám szent szemeidet,
Nagy szükségemben ne hagyj engemet,
Mert megemészti nagy bánat szívemet.

III. Elröpültem volna, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Hogyha énnékem szárnyam lett volna,
Mint az galamb, elröpültem volna.
Hogyha az Isten engedte volna,
Innét én régen elfutottam volna.



IV. Vadon erdőben bújdosnom, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Akarok inkább pusztában laknom,
Vadon erdôben széjjelbújdosnom,
Hogynem mint azok között lakoznom,
Kik igazságot nem hagynak szólanom.



V. Hogy engem megfoghassanak 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Éjjel és nappal azon forgódnak,
Engem mi módon megfoghassanak,
Beszédem miatt vádolhassanak,
Hogy fogságomon ôk vígadhassanak.


VI. Egész ez város rakva haraggal, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Egész ez város rakva haraggal,
Egymásra való nagy bosszúsággal,
Elhíresedett az gazdagsággal,
Hozzá fogható nincsen álnoksággal.


VII. Jószágukban felfuvalkodtanak, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Gyakorta köztük gyűlések vannak,
Özvegyek, árvák nagy bosszút vallnak,
Isten szavával ôk nem gondolnak,
Mert jószágukban felfuvalkodtanak.



VIII. Jószágukban felfuvalkodtanak, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

De barátomnak az kit vélek volt,
Nagy nyájasságom kivel eggyütt volt,
Jó hírem nevem tisztességem volt,
Fô ellenségem most látom, hogy az volt.


IX. Nagy haragomban, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Keserű halál szálljon fejére,
Ellenségemnek ítéletére,
Álnokságának büntetésére,
Hitetlenségnek kijelentésére.



X. Az angyal, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Én pedig, Uram, hozzád kiáltok,
Reggel és délben, este könyörgök,
Megszabadulást tetőled várok,
Az ellenségtől mert én igen tartok.



XI. Az igazakat megtartod, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Az igazakat te mind megtartod,
A kegyeseket megoltalmazod,
A szegényeket felmagasztalod,
A kevélyeket aláhajigálod.



XII. Ismét felemeled, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Ha egy kevéssé megkeseríted,
Az égő tűzben elbétaszítod,
Nagy hamarsággal onnét kivonszod,
Nagy tisztességre ismét felemeled.


XIII. Szent Dávid dícséretében, 1976
szita, papír
590 × 415 mm

Szent Dávid írta az zsoltárkönyvben,
Ötvenötödik dícséretében,
Melyből az hívek, keserűségben,
Vígasztalásért szörzék így versekben.


Képek és szöveg forrása: http://mek.oszk.hu/