Kiállítás: Szőnyi István grafikai gyűjteménye II.

Szénahordás télen, 1930
rézkarc, papír
190 × 203 mm

A sokszorosító grafika Szőnyi életművében nem egyszerűen csak táblaképeinek kísérő műfaja volt, hanem sokkal több annál. Németh Lajos, a korszak jeles művészettörténésze nem kevesebbet állított, minthogy a grafikai tradíciót Magyarországon a negyvenes évekig a festők és szobrászok teremtették meg. A fent említett grafikai hagyományok létrehozásában jelentős szerepe volt Szőnyi Istvánnak is. Rézkarcai nemcsak életművének fontos darabjai, hanem a két világháború közötti magyar művészet történetében is előkelő helyet foglalnak el.

Az ezerkilencszázhúszas években kezdett el rézkarcolással foglalkozni. Ő sohasem tanult a Képzőművészeti Főiskolán az Olgyai Viktor által alapított sokszorosító grafikai osztályon, mint a rézkarcoló nemzedék többi tagja, Aba Novák Vilmos, Patkó Károly, Varga Nándor Lajos. Egyéni úton, Rembrandt, Dürer lapjainak tanulmányozásával sajátította el a bonyolult technika fogásait. Több mint 200 lemezből álló nagyszerű oeuvre-t hozott létre 1920 és 1936 között, később már nagyon ritkán vette elő a rézkarcoló tűt. A múzeum gyűjteményében szinte minden lapja megtalálható. A Százlapos rézkarcalbumot Szőnyi saját kezűleg állította össze az ötvenes években eredeti nyomatokból, ennek mintájára adták ki A grafikus Szőnyi sorozat, Rézkarcok című kötetét.

Elérhetőség:
Szőnyi István Emlékmúzeum
Zebegény, Bartóky utca 7.
Tel: 27-370-104, 30-409-1829

Megtekinthető:
2011. december 6 - 2012. február 28 -ig hétfő kivételével
10-16 óráig.

Kép és szöveg forrása: szonyimuzeum.hu