Albrecht Dürer 1498-ban jelentette meg először a bibliai Jelenések Könyvéhez, az Apokalipszishez készített fametszetsorozatát. Művét a n...
Albrecht Dürer 1498-ban jelentette meg először a bibliai Jelenések Könyvéhez, az Apokalipszishez készített fametszetsorozatát. Művét a német grafika egyik csúcsteljesítményeként értékeli a művészettörténet, s nem csupán a művészi ábrázolásban elért, addig ismeretlen mélységű valóságlátás és drámai szenvedélyű előadásmód miatt.
Tartalmát tekintve az Apokalipszis az ókori profetikus irodalomnak a világ végére vonatkozó jövendöléseit jelenti, melyekből János apostolé az egyetlen kanopnizált - az Újszövetségbe felvett - irat. Kezdettől a keresztény egyház legvitatottabb szent iratai közé tartozik, szövegének sejtelmessége és sokrétűsége az értelmezések számos változatára nyújtott lehetőséget, s egy sor szellemi mozgalom használta fel céljaira. Bár a hivatalos felfogás a jelenéseket igyekezett elvontabban az Egyház és a Sátán harcának feltüntetni, a közfelfogásban mégis gyakran jelentette konkrét, belátható időn belüli események várását, főleg kerek évfordulók küszöbén, mint amilyenek az 1500-at megelőző évek is voltak. Így Dürer vállalkozása igen sikeres lett korában, több kiadást is megért. Jelentős mértékben az ő művének volt köszönhető, hogy az Apokalipszis a reformáció hivatkozási alapjává, harci felhívásává válhatott. Művészi tekintetben is messze sugárzott példája. Lucas Cranach és Georg Lemberger Apokalipszis-illusztrációi Dürer nyomán készültek, őt követték Hans Schäufelein, Hans Sebald Beham és az ifjabb Hans Holbein alkotásai. Hatása rövid időn belül a német területeken túl is eljutott: Franciaországban (Jean Duvet fametszetsorozatában), Itáliában, az Athos-hegyi kolostorok freskóiban, orosz fametszetekben is találkozunk befolyásával.
A korában nagy példányszámú (talán 500) műből mára már alig néhány teljes sorozat található a világ múzeumaiban, időtől és használattól megkopottan. A mi Szépművészeti Múzeumunk sorozata az 1498-as és az 1511-es kiadás lapjaiból állt össze teljessé. E nagy hatású művet, melyet nálunk eddig csak néhány szakember lapozhatott végig, szeretnénk most egészében hozzáférhetővé tenni a művészeti könyvek és forráskiadványok kedvelőinek szélesebb tábora számára. Mivel a mű eredeti szándéka szerint a szöveg és a kép tökéletes egységét valósította meg, a műalkotások mai szemlélete azt kívánja, hogy a metszetek szövegkörnyezetükkel együtt lássanak napvilágot, teljes terjedelmükben. A 15 nagyméretű fametszetből, ugyanannyi szövegoldalból és a két, Dürer korabeli kiadás címlapjaiból álló mű eredeti méretében kerül bemutatásra, a fametszethez legközelebb álló magasnyomó technikával, az eredetihez hasonló bordázott papíron. A kiadvány megformálása mégsem a teljes hasonmás kiadás elvét követi, éppen a szemléletesebb bemutatás érdekében. Így a szövegoldalak nem a képek hátoldalára kerültek, mint eredetileg - az átnyomódást elkerülendő -, hanem külön lapra, szemben a vele összefüggő ábrázolással. Az egyoldalas nyomás és a kötészeti munka a középkori Blockbuch-ok megoldását követi. A középfelnémet szöveg hangulatának megfelelő magyar bibliafordítást keresve, Heltai Gáspár 1562-ben megjelent Új Testamentumára esett a választás, mely esztétikailag leginkább volt illeszthető a düreri mű szomszédságába. Tömör, teleoldalas szedését méretváltoztatás nélkül sikerült adaptálni a kéthasábos gótikus szöveg tükrébe - a lapszéli jegyzetek elhagyásával. A Heltai-féle szövegrész külön is örömére szolgálhat a művelődéstörténet vagy a kuriózumok iránt érdeklődőknek, mivel e szépen formált reneszánsz nyomtatványunk mind ez ideig nem kapott újabb nyilvánosságot.
A kiadvány bevezetőjét a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének munkatársa, Dr. Zentai Loránd írta. Az egyes lapokhoz fűződő rövid leírás mellett alapos áttekintést ad a düreri mű előképtípusairól, majd elhelyezi azt a korban, egybevetve a 15. századi német és németalföldi hagyományokkal, érzékeltetve a velencei, itáliai tanulságokat is. Utal történelmi hatására, s megvilágítja a művészi felfogás újszerűségét, a realisztikus hatásra törekvő erőteljes drámaiságot, melynek élménye a mai szemlélőt is magával ragadja. Mindezekkel együttesen, reméljük, maradandó értékű, jól használható bibliofil kiadványt adhatunk a műfajt és a témát szerető közönségnek.
Würtz Ádám grafikáiból nyílt kiállítás 1986. március 14-én Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A háromszoros Munkácsy-díjas művész tárlatát...
Würtz Ádám grafikáiból nyílt kiállítás 1986. március 14-én Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A háromszoros Munkácsy-díjas művész tárlatát Lipták Pál nyugdíjas könyvtárigazgató nyitotta meg.
Alphonse Mucha cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió eg...
Alphonse Mucha cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió egyik kiemelkedő képviselőjének számít. A világhírű Alphonse Mucha sokoldalú életművéből kifejezetten a szecessziós alkotásokra fókuszál a tárlat, összhangban a Reök-palota építészeti stílusával. A szecesszió nagymesterének izgalmas, alkotásait az 1890-es évtizedtől kezdődő merítése felvonultatja a jól ismert Sarah Bernhardt-plakátoktól kezdve olyan reklámgrafikákat is, melyekkel a magyar nagyközönség csak ritkán találkozhat. A kiállítás segítségével a szecesszió leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele. A válogatás egyrészt egy prágai galériából, másrészt a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből érkezik.
Az idén jubileumát ünneplő REÖK-ben nem ez lesz az egyetlen tárlat, mely világhírű mester műveit mutatja be. “Nyár közepén érkeznek Salvador Dalí alkotásai Szegedre. A Prágából és a Magyar Képzőművészeti Egyetemről érkezett Mucha-képeket májusig lehet megnézni. A hatalmas sikertől már csak azért is nagyon boldogok vagyunk, mivel hazánk legszebb szecessziós palotájában ez az első igazi, nagy volumenű szecessziós kiállítás.”
Alfons Mucha ikonikus pasztell világának lágyan kanyargó indái valóban kísértetiesen emlékeztetnek a palota homlokzatának mintáira. A vállaikról finoman leomló selyemruhákban, vágyakkal telve merengő nőalakok varázslatos világot teremtenek a kiállítóterekben. Az igazán szemfülesek még a Reök-palota ikonikus virágmotívumát is felfedezhetik a Virágok-sorozat egyik képén.
A tárlat az 1890-es évtizedtől kezdődően vonultatja fel az alkotásokat. A jól ismert Sarah Bernhardt-plakátoktól kezdve olyan reklámgrafikákat is láthat a közönség, melyekkel hazánkban eddig csak ritkán találkozhatott. Lebilincselő életműbe pillanthatunk bele a REÖK kiállításán.
Elérhetőség: Reök – Regionális Összművészeti Központ
6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 56.
A RÉZKARCFITNESS egy non-profit országos online grafikai közösség melynek tagjai nyitottak az újra, akik megosztják tapasztalataikat, örömeiket egymással. Alapvetően a hagyományos sokszorosító grafikai eljárások köré szerveződött csoport célja a hazai grafika fejlődésének és elismertségének elősegítése, a műhelyek közötti baráti kapcsolat kiépítése, a grafika szépségének megismertetése mindenkivel.