Rézkarcfitness

Wehner Tibor:
Vertel József

Kiadó: Árgyélus Kiadó
Kiadás éve: 2002
Terjedelem: 72 oldal

A bélyegtervezők egyik legnagyobbja, átgondolt grafikai munka a klasszikus rézmetszés és rézkarc az évtizedek múlásával is munkásságának kísérője.

Ízelítő a könyvből:

forrás: issuu.com

Ex libris '12, 2012
rézkarc, papír

Bálványos Huba saját műhelyében mesél és mondja el mi is az a litográfia.

Video forrása: http://www.promontortv.hu/

Nem rég nyílt kiállítás Artner Margit alkotásaiból a XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Városház Galériában. A rézkarcok és bronzplasztikák megtekinthetőek a galéria nyitvatartási idejében egészen május 8-ig.

Elérhetőség:
Városház Galéria
1139 Budapest, Béke tér 1.
Ingyenes zöld szám: 06-80-200-306
E-mail: ugyfelszolgalat@bp13.hu

Megtekinthető:
2012. április 5 - május 8-ig a hivatal ügyfélfogadási idejében (Hétfő 13:30 - 17:30, Szerda 8:00 - 16:00, Péntek 8:00 - 11:00)

Kis József kora számos jelentős személyiségéről készített portréfilmet. Uitz Béla nagy hatással volt a magyar képzőművészetre aktivista stílusával, műveinek drámai erejével, biztos formaépítésével. Ez jelenik meg a portréfilmen is, amelyben Uitz műveivel párhuzamosan villannak fel a kor kapcsolódó eseményeit ábrázoló képsorok.

Forrás: kgy.nava.hu

Paul Klee (1879 - 1940) svájci festő, grafikus. Grafikus korszakában (1903-1914) főleg rézkarcokat készített.

Nő kutyával, 1904
rézkarc, foltmarás, papír
172 × 200 mm

Mai nap öröm. Jól sikerült az Ex libris. Azt hiszem megy is majd ki a pályázatra. Sajnos nem volt gép nálam, így nem tudtam lefényképezni. Majd legközelebb. Addig is itt van egy itthon készült tollrajz.

Cím nélkül, 2011
toll, lavírozott tus, papír
195 × 145 mm

Sheridan Oman
Cím nélkül (nyuszi a fűben), 1981
rézkarc, papír

forrás: www.annexgalleries.com

Gyulai Líviusz Kossuth díjasmagyar grafikus, könyvillusztrátor. Főként könyvillusztrációkat és animációs filmeket, valamint ironizáló archaizáló tollrajzokat, linómetszeteket, litográfiákat és rézkarcokat készít.

"Nincs nagyobb, sem kisebb vágyam, mint hogy az illusztrálandó műben csakugyan az író társa legyek. Az ember így óhatatlanul egy kicsit művelődéstörténésszé képzi magát, hiszen annyifelé kell időben-térben utaznia. Máskülönben is utazóféle vagyok. De sosem csak átutazó. Arra vágyom - s tudom, e kívánságom mind elérhetetlenebb -, hogy elidőzhessek egy-egy munkám világában, a képzelet számomra nagyon is valóságos színhelyén"

(Gyulai Líviusz)