Könyvajánló: Kalitka és Korona - Kass János illusztrációiról

A Kalitka és korona című kötet Kass János sokszínű életművének legismertebb területét, illusztrátori tevékenységét mutatja be, művészetelméleti és művészetközi kérdéseket felvetve. A szerző a nemzetközi illusztrációelméleti szakirodalom teoretikus alapvetéseinek tükrében saját metódust kidolgozva vállalkozik az illusztrátor reprezentáns alkotásainak és ezek szövegforrásának együttolvasására úgy, hogy több helyütt röviden kitekint a Kass-oeuvre más szöveg–kép viszonyaira is. A kötet célja annak igazolása, hogy az illusztrációk általában nemcsak az irodalmi szövegnek alárendelt, alkalmazott műfajként szemlélhetők, hanem az irodalmi művekkel egyenrangú, sőt a befogadás folyamatában akár elsődlegessé váló alkotásokként is, továbbá hogy Kass János munkái lényegesen többek és több figyelmet érdemelnek annál, mint amivel a kritikai gyakorlat általában illeti őket.

Varga Emőke:
Kalitka és Korona
Kass János illusztrációiról

Kiadó: L'Harmattan Kiadó
Kiadás éve: 208
Terjdelem: 220 oldal

A könyv az alábbi linken megtekinthető:
http://mek.oszk.hu/12300/12300/12300.pdf

Kép és szöveg forrása: https://bookline.hu/

Kondor Béla

A mennyország kapuja, 1956
rézkarc, papír
137 × 247 mm

kép forrása: http://www.mugyujtokhaza.hu/?page=arhivum&uid=11614

Grafikatörténet: Egy érdekes kép

Würtz Ádám grafikus lakása
(Budapest, Máglya utca 4.)
fotó, papír


Kép forrása: http://fortepan.hu/

Kiiállltás: Tettamanti Béla - A kör négyszögesítése

Minek előszó oda, ahonnét egy szó sem hiányzik? Mellé tenni, persze, van mit. Tettamanti Bélát, például, hisz eme kiadás újdonságát az ő összetéveszthetetlen kéz- és észjárása adja. Jó páros. Ahogy Kosztolányi sem "természet után" ír, Tettamanti képei sem Kosztolányi után keletkeztek, hanem szerte- és továbbgondolások, éppoly műgonddal, fegyelmezett örömmel, amivel a hajdani mester rakta, bíbelődte össze e hétköznapi remekművet. (Részlet Parti Nagy Lajos előszavából.)

"...nem könnyű műfaj a Tettamantié, rajzain nem kell azonnal nevetni, megkívánják a néző együttműködését. Ez a grafikus se külföldi, se hazai mesternek , senkinek sem követője. Őt sem fogják követni." "...kerüli a pillanatnyi aktualizálást, minden vonásában, a legkisebbekben is általánosít. Ezért időszerű minden vonása." (Frank János művészettörténész) "... és a Tettamanti - rajzok nyomán próbál tájékozódni, a következtetéseket megvonni, akkor minden bizonnyal azt a konklúziót vonja le , hogy ahol ezek a rajzok megszülettek, ott bármilyen képtelenség ellenkezője megtörténhetett." (Wehner Tibor művészettörténész)

"... tulajdonképpen összemérhetetlen másokkal, mert annyira a sajátját írja a képbe ? miközben rólunk szól, az emberiségről." "...Olyan grafikusból viszont, aki a felszín mögé lát, s ezt úgy tudja - egyéniségéhez igazítva ? kifejezni, hogy (keserű, felszabadító) mosolyra, kacagásra, megszégyenültséget eláruló fintorra késztessen: ilyen grafikusból kevés, nagyon kevés jut egy-egy országra, népre." (Kántor Lajos író, Kolozsvár)

"...Ez a Tettamanti-féle kép-olvasási javaslat amúgy kissé kiment a divatból, festők, hogy frivolan fogalmazzam, leálltak a mondanivalóval. Amivel egyet is lehet érteni, általában meglehetősen bosszantó, ha valakinek mondanivalója támad, valamit nagyon el akar nekem magyarázni, mert hát ugye kinek nincs, nagyjából ugyanúgy volnánk eleresztve, ami a mondanivalót illeti. Persze általában semmi sincs, konkrétan szoktam bosszankodni, és előfordul, hogy nem. Tettamantinál nem. A helyzet az, hogy ennek a művésznek folyton ötletei akadnak, elborít az ötleteivel, kifejezetten mondanivalója van, és, mese van, el is mondja neked." (Kukorelly Endre író)

"Magányos cowboy a senki földjén, mely mindenkié." "Szóval, ha csupán nézem, akkor értem, de ha le akarom fordítani, elszáll, félremegy, picit elhúzza a szájat. És neki, mármint a képnek van igaza." "...amit a Galéria falain látnak, az látszólag csupa aha-élmény, csupa hétköznapi ötlet, kézenfekvőség, evidens együttállás. Minden eleme ismerős, megláthattam volna a való világban én is, Önök is. De hát nem láttam és nem látták, így van ez, vannak a látók és vannak a nézők. Nézzék hát meg, nézzék meg jól, szeretni fogják." (Parti Nagy Lajos író)

"...T.eminensen európai. Ezt nem dicséretnek szánom, tárgyilagosságnak." "...T. újságrajzai nem illusztrációk, az illusztráció helyben járás, ugyanazt célozza más eszközökkel. Ezek a rajzok tovább gondolnak, bele-és visszaszólnak, kiegészítenek és kiegészülnek. Új nyelvet teremtenek, kép és szöveg közös nyelvét, nyelvtanát..." "...Ezek a képen nem metaforák, nincs nyelvi megfelelőjük. Nem mondható el a tartalmuk. Nem mondható el, miről szólnak. Megfelelnek az imaginárius nagynéném művészetkritériumának: Olyan könyvet, fiacskám melyet össze lehet egy mondatban foglalni, nem olvasok. Ezek olvasható könyvek itt..."(Esterházy Péter író)

Elérhetőség:
Örkény István Könyvesbolt
1137 Budapest, Szent István körút 26.

Megtekinthető:
2016. november 16. - 2017. január 7.

Boldog Karácsonyi Ünnepeket!

Rékassy Csaba:
Háromkirályok, 1969
linó, papír
150 × 200 mm

Kép forrása: http://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/grafika-rezkarc/1046750/Rekassy-Csaba-Haromkiralyok-1969/

Kiállítás: Keresztes Dóra és Orosz István

Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek elmúlt harminc évben készült tervezőgrafikai munkáit bemutató kiállítás nyílt Budapesten a Pesti Vigadó Galériájában.

Keresztes Dóra és Orosz István a magyar képzőművészet nélkülözhetetlen kettősét alkotja - mondta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a megnyitón. Mindkét alkotó kiváló rajztudással rendelkezik, munkáik mentesek a közhelyektől, ami ritka erény az illusztrációs mezőnyben - hangsúlyozta Fekete György, hozzátéve, hogy "a két alkotó találkozási pontjai nem formai, technikai, hanem minőségi rokonságot mutatnak".

Mindkét művész az Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán végezte tanulmányait. A mostani kiállításon plakátokból és könyvillusztrációkból látható válogatás - mondta Kernács Gabriella művészettörténész, a tárlat kurátora.


Keresztes Dóra alkotásairól azt mondta: több munkája a kereszténység előtti időkbe, a régi magyar hitvilágba visz vissza. Művei közül kiemelte a Szerelmes lemez című lemezborítóját, valamint Nagy Gáspár 2011-ben megjelent Amíg fölragyog a jászol című verseskötetéhez készült illusztrációit, amelyek a kereszténység előtti múltból hoznak üzenetet. Különös mesevilágot teremtett Kiss Anna Tündér a ruháskosárral című versciklusához, amelyben egy mesebeli színésznő a jelmezkosárban talál egy arasznyi tündért. Az ezekhez készült illusztrációkat Játékok szárítkozás közben címmel láthatók a kiállításon. Mint mondta, Keresztes Dóra minden állatának emberszeme van, és sokszor emberarcokkal ruházza fel őket.

Kiemelte még a Weöres Sándor verseihez készült illusztrációit, amelyekben "egyfajta mesés szürrealizmus jegyében cseng össze a szó és a kép". "Az első lapon megjelenő ember-állat csodalényt keretbe foglalják az égig érő virágfa ágai, a másodikon felhőmadárral együtt száll az űrbeli vándorlegény, míg a harmadik lapon lebegő női alak látható, testén állatfejekkel, emberarcokkal és madarakkal" - mondta. Az ének a határtalanról című Weöres Sándor-vershez készített illusztrációban pedig mintha összefoglalná a művész azt az utat, amelyet eddig bejárt - mutatott rá a művészettörténész.

Orosz István munkái közül kiemelte a Sebastien Brant A bolondok hajója című, 1494-ben megjelent, 115 fejezetből álló szatirikus verseskötetéhez készült metszeteit, amelyek sok éve már folyamatosan készülnek. A Borda Antikvárium gondozásában az első kötet 1999-ben jelent meg a Frankfurti Könyvvásáron, de a kiadás folytatódik - hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta, hogy a bolondok hajója rajzai a rejtett képek műfajába tartoznak, amelyeken csak második nézésre lehet észrevenni a minden rajzon megjelenő, kirajzolódó koponyákat. Orosz István alkotásai közül a kiállításon film-, színházi és kiállítási plakátok mellett bemutatják a Tovarisi konec című alkotását, a rendszerváltás emblematikus plakátját is.


Elérhetőség: Pesti Vigadó
1051 Budapest, Vigadó tér 3.

Megtekinthető: 2016. november 27 - 2017. január 21.