IN ENGLISH
BÚÉK, 1978
rézkarc, papír
140 × 90 mm
Kép forrása: www.museen-sh.de
BÚÉK
Boldog új évet és szerencsés új esztendőt kívánok minden kedves olvasómnak!
Gácsi Mihály
BÚÉK, 1978
rézkarc, papír
140 × 90 mm
Kép forrása: www.museen-sh.de
BÚÉK, 1978
rézkarc, papír
140 × 90 mm
Kép forrása: www.museen-sh.de
Rembrandt van Rijn
Habár már volt, mégis érdemes Rembrandt rézkarcait tanulmányozni. Több mint 300 lapból álló rézkarc-oeuvreje szinte kimeríteni látszik az összes lehetőségeket, a tollrajzszerű vázlattól a foltokban szerkesztett képszerű kompozíciókig, a simára törölt lemez puritán levonásaitól a kent, tónusos nyomatokig.
Szent Jeromos (befejezetlen), 1653
rézkarc, papír
297 × 277 mm
rézkarc, papír
297 × 277 mm
Szabados Árpád
Szabados Árpád magyar festő, grafikus Munkácsy-díjas, Érdemes Művész. Sokféle technikát kipróbált, tussal, grafittal, színes ceruzával és krétával készített munkái életművében szintúgy megtalálhatók, mint rézkarcok, linómetszetek. Alábbiakban kis ízelítő ezekből.
Vulkán (próbanyomat), 1969
rézkarc, papír
205 × 250 mm
rézkarc, papír
205 × 250 mm
Kiállítás: Damó István
A Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ ad otthont Damó István grafikusművész kiállításának. Az igazán kvalitásos anyag között nekem a ceruzarajzok tetszettek a legjobban, de emellett gyermekkönyv illusztrációk, és vegyes technikával alkotott művek is helyet kaptak.
Eléhetőség:
Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ
6000 Kecskemét,
Deák Ferenc tér 1.
tel.: 06 76 503 880
e-mail: efmk@efmk.hu
Megtekinthető:
2011. november 30 - december 22. minden nap 10 - 18 óra között.
Kiállítás: Szőnyi István grafikai gyűjteménye II.
rézkarc, papír
190 × 203 mm
A sokszorosító grafika Szőnyi életművében nem egyszerűen csak táblaképeinek kísérő műfaja volt, hanem sokkal több annál. Németh Lajos, a korszak jeles művészettörténésze nem kevesebbet állított, minthogy a grafikai tradíciót Magyarországon a negyvenes évekig a festők és szobrászok teremtették meg. A fent említett grafikai hagyományok létrehozásában jelentős szerepe volt Szőnyi Istvánnak is. Rézkarcai nemcsak életművének fontos darabjai, hanem a két világháború közötti magyar művészet történetében is előkelő helyet foglalnak el.
Az ezerkilencszázhúszas években kezdett el rézkarcolással foglalkozni. Ő sohasem tanult a Képzőművészeti Főiskolán az Olgyai Viktor által alapított sokszorosító grafikai osztályon, mint a rézkarcoló nemzedék többi tagja, Aba Novák Vilmos, Patkó Károly, Varga Nándor Lajos. Egyéni úton, Rembrandt, Dürer lapjainak tanulmányozásával sajátította el a bonyolult technika fogásait. Több mint 200 lemezből álló nagyszerű oeuvre-t hozott létre 1920 és 1936 között, később már nagyon ritkán vette elő a rézkarcoló tűt. A múzeum gyűjteményében szinte minden lapja megtalálható. A Százlapos rézkarcalbumot Szőnyi saját kezűleg állította össze az ötvenes években eredeti nyomatokból, ennek mintájára adták ki A grafikus Szőnyi sorozat, Rézkarcok című kötetét.
Elérhetőség:
Szőnyi István Emlékmúzeum
Zebegény, Bartóky utca 7.
Tel: 27-370-104, 30-409-1829
Megtekinthető:
2011. december 6 - 2012. február 28 -ig hétfő kivételével
10-16 óráig.
Kép és szöveg forrása: szonyimuzeum.hu
Feledy Gyula
Feledy Gyula (1928 - 2010) Kossuth-díjas grafikus és festő, érdemes és kiváló művész. Kezdeményezésére jött létre a Miskolci Grafikai Műhely és az Országos Grafikai Biennálék sorozata.
„Értékteremtő, intenzív alkotó munka, közel századnyi idő a tájhazához való ragaszkodásban, de mindig európai léptéket követve: ez Feledy Gyula élete, életműve. … A magyar rajzművészet iskolateremtő mestere, Szalay Lajos és a különleges elhivatottságú Kondor Béla mellett Feledy Gyula is részese a 20. századi magyar grafika megújulásának.”
Galamb, 1960
rézkarc, papír
200 × 245 mm
„Értékteremtő, intenzív alkotó munka, közel századnyi idő a tájhazához való ragaszkodásban, de mindig európai léptéket követve: ez Feledy Gyula élete, életműve. … A magyar rajzművészet iskolateremtő mestere, Szalay Lajos és a különleges elhivatottságú Kondor Béla mellett Feledy Gyula is részese a 20. századi magyar grafika megújulásának.”
(Dobrik István)
rézkarc, papír
200 × 245 mm
Kiállítás:
A Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola éves tárlata
Idén újra a Katona József Könyvtárban lesz a Szabadiskola éves kiállítása. Megnyitó: 2011. december 17. 17 óra. Szívesen látunk mindenkit, különösen a Rézkarcfitness rendszeres olvasóit! : )
Elérhetőség:
Katona József Könyvtár
6000 Kecskemét,
Piaristák tere 8.
Megtekinthető:
2011. december 17 - december 31. (K - Szo: 14-18 óráig)
Palindrom
A Palindrom olyan szó vagy szókapcsolat, amely visszafelé olvasva is ugyanaz. Édesapám jóvoltából egy ide vágó palindrom.
"Ó rézmetszet tesztem zéró"
Kathe Kollwitz
Käthe Kollwitz (1867 – 1945) német festő, grafikus. Együttérzését a kevésbé szerencsések iránt rajzokban, rézkarcokban, kőnyomatokban és fametszetekben fejezte ki. Szolidaritást vállalt a szegényekkel, éhezőkkel és a háború áldozataival.
Lázadás, 1897
rézkarc, papír
296 × 236 mm
rézkarc, papír
296 × 236 mm
A hónap alkotója: Würtz Ádám
Würtz Ádám (1927 – 1994) magyar grafikus, könyvillusztrátor.
Aki ismeri Würtz Ádám Művészetét, rögtön fölismeri rajta a dunántúli népművészet ihletését, azt a fantasztikus mesevilágot, amely belengi a szelíd dombok tövében meghúzódó falvakat, azokat a groteszk rajzos bűvöleteket, amelyek jellemzik a paraszti faragásokat, tükröket, használati tárgyakat, bútorokat.
"Rajzolok, tehát vagyok, mondhatom, mert mióta emlékezni tudok, mindig rajzoltam"
(Würtz Ádám)
Kiállítás: Hincz Gyula
Egy kis kedvcsináló Hincz Gyula A Bóbitától a Bibliáig c. kiállításához, mely már csak egy hónapig látogatható az Országos Széchenyi Könyvtárban.
Hincz Gyula illusztrációiból október 26-án nyílt kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. A csaknem százötven illusztrációt és grafikát felvonultató tárlatot a könyvtár Ereklye kiállítóterében rendezték be. Az eseményt Mészáros Balázs, a Váci Értéktár igazgatója, Gyémánt László festőművész - egykori Hincz-tanítvány - és Dr. Boka László, a könyvtár tudományos igazgatója nyitotta meg.
"Hincz Gyula munkásságát a vitalitás és az expresszív erő jellemzi. Képei kozmikus látomások, amelyek a szépirodalomtól a gyermekirodalmon át egészen a Bibliáig terjednek" - méltatta a festőt Boka László. "Hincz a 20. századi képzőművészet egyik legizgalmasabb, legsokoldalúbb alkotója, gyerekrajzain generációk nőttek fel, üvegablakai alatt jártunk egyetemre. Hincz Gyula mindannyiunk ismeretlen ismerőse, így ezzel a kiállítással szeretnénk felhívni az emberek figyelmét, hogy fedezzék fel újra a művész munkásságát" - fűzte hozzá Mészáros Balázs.
A képzőművész hagyatékát, a csaknem 1700 festményt, grafikát és kisplasztikát tartalmazó gyűjteményt a Váci Értéktár gondozza. Ebből válogatták a tárlatot, amelyet Vácon már bemutattak és amelyet a következő évben még két másik helyszínen lehet majd megnézni: 2012 első felében a győri Városi Múzeumba költözik, ezt követően pedig az ipolysági Honti Múzeumban lesz látható április elsejétől.
Elérhetőség:
Országos Széchényi Könyvtár, Nemzeti Ereklyetér
tel: +36 1 224 3786
email: csoportvezetes@oszk.hu.
Megtekinthető:
2011. október 27 - 2011. december 31.
Nyitva tartás: keddtől szombatig 10:00 - 18:00
Videó és szöveg forrása: fidelio.hu, youtube.com
Hincz Gyula illusztrációiból október 26-án nyílt kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. A csaknem százötven illusztrációt és grafikát felvonultató tárlatot a könyvtár Ereklye kiállítóterében rendezték be. Az eseményt Mészáros Balázs, a Váci Értéktár igazgatója, Gyémánt László festőművész - egykori Hincz-tanítvány - és Dr. Boka László, a könyvtár tudományos igazgatója nyitotta meg.
"Hincz Gyula munkásságát a vitalitás és az expresszív erő jellemzi. Képei kozmikus látomások, amelyek a szépirodalomtól a gyermekirodalmon át egészen a Bibliáig terjednek" - méltatta a festőt Boka László. "Hincz a 20. századi képzőművészet egyik legizgalmasabb, legsokoldalúbb alkotója, gyerekrajzain generációk nőttek fel, üvegablakai alatt jártunk egyetemre. Hincz Gyula mindannyiunk ismeretlen ismerőse, így ezzel a kiállítással szeretnénk felhívni az emberek figyelmét, hogy fedezzék fel újra a művész munkásságát" - fűzte hozzá Mészáros Balázs.
A képzőművész hagyatékát, a csaknem 1700 festményt, grafikát és kisplasztikát tartalmazó gyűjteményt a Váci Értéktár gondozza. Ebből válogatták a tárlatot, amelyet Vácon már bemutattak és amelyet a következő évben még két másik helyszínen lehet majd megnézni: 2012 első felében a győri Városi Múzeumba költözik, ezt követően pedig az ipolysági Honti Múzeumban lesz látható április elsejétől.
Elérhetőség:
Országos Széchényi Könyvtár, Nemzeti Ereklyetér
tel: +36 1 224 3786
email: csoportvezetes@oszk.hu.
Megtekinthető:
2011. október 27 - 2011. december 31.
Nyitva tartás: keddtől szombatig 10:00 - 18:00
Videó és szöveg forrása: fidelio.hu, youtube.com
Dürer Terem
Hogy egy kis magyar grafikatörténet is szerepeljen a blogban, gondoltam belecsempészek időnként egy-egy érdekesebb cikket. Elsőként az első magyar grafikai kiállítóteremről szedtem össze annyi információt amit csak találtam eddig.
Lia Néni, Duray Lászlóné 1963 szeptemberétől 1971 decemberéig - a későbbi Stúdió Galéria helyiségében működő - Dürer Terem galériavezetője volt. A Dürer Terem a Képcsarnok Vállalat galériahálózatának egyetlen grafikákra szakosodott kiállítóterme volt, amely a MKISZ Grafikai Szakosztálya tagjai számára rendszeres kiállítási lehetőséget is biztosított. 1963–72 között az V. ker. Bajcsy-Zsilinszky út 52-ben, 1986-tól az V. ker. Váci u. 16. sz. alatt működött. 1991-ben megszűnt.
1963. szeptember 27-én Gadányi Jenő kiállításával nyílt meg, melyet 1964-ben Hincz Gyula, Borsos Miklós, Kondor Béla, Barcsay Jenő kiállításai követtek; majd 1965-ben Martyn Ferenc, Szász Endre, 1966-ban Maurer Dóra, Gyulai Líviusz, Szántó Piroska bemutatói.
Hincz Gyula kiállításmegnyitó, 1964
Lia Néni, Duray Lászlóné 1963 szeptemberétől 1971 decemberéig - a későbbi Stúdió Galéria helyiségében működő - Dürer Terem galériavezetője volt. A Dürer Terem a Képcsarnok Vállalat galériahálózatának egyetlen grafikákra szakosodott kiállítóterme volt, amely a MKISZ Grafikai Szakosztálya tagjai számára rendszeres kiállítási lehetőséget is biztosított. 1963–72 között az V. ker. Bajcsy-Zsilinszky út 52-ben, 1986-tól az V. ker. Váci u. 16. sz. alatt működött. 1991-ben megszűnt.
1963. szeptember 27-én Gadányi Jenő kiállításával nyílt meg, melyet 1964-ben Hincz Gyula, Borsos Miklós, Kondor Béla, Barcsay Jenő kiállításai követtek; majd 1965-ben Martyn Ferenc, Szász Endre, 1966-ban Maurer Dóra, Gyulai Líviusz, Szántó Piroska bemutatói.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
bejegyzés
