Gyönyörűséges érzés

"A rézkarc egy műgyűjtőknek való művészet, melyet nagyítóval néztek a gyűjtők. Egy borzasztó intim művészet. Nagyon bensőséges odafigyelésre kitalált művészet...a festék maga kiemelkedik a papír felületéről, érdes tapintása van a felületnek. Ennél gyönyörűségesebb érzést minthogy egy ilyen rézkarcon végighúzni az embernek az ujját (amit nem szoktak megengedni) nem tudok elképzelni" 

(Rényi András)

Barcsay Jenő

Barcsay Jenő (1900 – 1988) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, művésztanár és tanár. 1929-től fokozatosan alakul ki saját, senki másra nem jellemző stílusa. A konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát alakította ki. Műveiben egyaránt megjelennek a nonfiguratív formák és a figurális ábrázolás is. Figyelme a keretezésre is kiterjedt.

A festészet mellett jelentős grafikai munkássága és mozaikjai is. Művészetpedagógiai munkássága kiemelkedő, Művészeti anatómia című szakkönyvét számos nyelvre lefordították és tankönyvként használják.

Nagy Fa
rézkarc, papír
140 × 165 mm

Tipp: igazítás

Ha szeretnénk, hogy a nyomat a papír közepére kerüljön, érdemes nyomtatás előtt a papírt és a lemezt egy nagyobb lapra körberajzolni. Először a papírt érdemes, aztán a lemezt már könnyű beigazítani. Nyomtatás előtt a papírt a présre rátesszük egyfajta igazítási jelnek. A nyomtatásnál már csak a vonalakhoz kell igazítani a lemezt és a papírt. Ha sokat nyomtatunk ugyanolyan lemez és papírméretben, az igazítási jelre egy vékony műanyag lapot is tehetünk, hogy megvédjük az átnedvesedéstől és koszolódástól így később is felhasználhatjuk.

Kitekintő: Váli Dezső

Váli Dezső magyar festőművész. Képeit hosszan, gyakran évekig érleli, rendszeresen szelektálja. Munkáit közszerepléstől eltekintve nem engedi ki külföldre. Bár a közös bemutatkozásoktól nem zárkózik el, magányos alkotó.

"Egy igazán jó mű egy villanásnyi időre megmutatja Isten köpenye szegélyét."

(Váli Dezső)

Forrás: youtube.com, artportal.hu

Kiállítás: A Grafika Nagy Könyve

A nemzetközi kiállítás anyagát olasz, lengyel és magyar alkotók 1950 és 2000 között sokszorosított grafikai technikával készült művei adták. Országonként 15 munkát választottak ki a kurátorok: Szarka Ferenc, Szurcsik József, Anna Lesniak, Karolina Jablonska és Davide Cenderalla.

Az eseménysorozat azért kapta a "Nagy Könyv" elnevezést, mert a grafikákból 45 darab exkluzív, nagyalakú képzőművészeti könyv (album) készült, amely albumonként tartalmaz egy-egy eredeti és a kiállítás teljes anyagát tartalmazó másolati példányt.

Az összegyűjtött 15 magyar grafikai munka jelenlegi jogtulajdonosa a Laterna Magica Bt., a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtárában található Artotékának adományozza. A 25 éves Artotéka jelenleg 1800 darab sokszorosított technikával készült kortárs magyar grafikai állománnyal rendelkezik, amelyeket kölcsönzéssel, helyben használattal bocsát az érdeklődők rendelkezésére, így a most állományba kerülő művek is széles körben hozzáférhetők lesznek.

Elérhetőség:
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára, Artotéka
1105 Budapest, Szent László tér 7-14.
Tel.: 06 1 261 6001
E-mail: artoteka@fszek.hu

Megtekinthető:
2011. június 16 - július 22-ig, a könyvtár nyári nyitvatartási idejében H., K., Cs.: 13-20, Sz., P.: 10-16 óráig.

Kép és szöveg forrása: www.fszek.hu

Könyvajánló: Csohány Kálmán

Shah Gabriella:
Csohány Kálmán

Kiadó: Somos Kiadó
Kiadás éve: 2010
Terjedelem: 128 oldal

Csohány Kálmán (1925-1980) Munkácsy-díjas grafikusművész életét és munkásságát mutatja be a reprezentatív album, amely születésének nyolcvanötödik évfordulóján jelent meg.
A pásztói születésű művész a hatvanas, hetvenes évek grafikusnemzedékének egyik meghatározó egyénisége volt. Rézkarcain, tusrajzain és litográfiáin a népi szimbolika balladai tömörségű, egyéni hangvétellel párosul.

A családi fotókkal induló életrajzi mű Shah Gabriella művészettörténész összeállításában az eddigi legteljesebb munka, a pályarajz mellett képet ad a művészi fejlődés főbb állomásairól, a híres sorozatok (Pásztói népszokások, Nibelungok, Cigánydalok) keletkezéséről. Csohány a grafika, az illusztráció mellett foglalkozott a kerámiaművészettel, és rengeteg akvarellt is készített - ezekről külön fejezetben tájékozódhatunk. A kötetet angol és német nyelvű összefoglaló, műtárgylista, illetve közöttük kiállítási lista és irodalomjegyzék egészíti ki.

Forrás: csohany.fonixnet.com

Tipp: tervezés

Vannak olyanok aki egyből a rézlemezre karcolnak mindenféle előzetes tervezés nélkül, néha viszont egy-egy bonyolultabb rézkarcnál jól jöhet ha vázlatot készítünk. Célszerű lapra már felrajzolni a lemez méretét. Ha megvan már a lemez, csak rátesszük a lapra és körberajzoljuk, ha nincs, akkor egy vonalzóval kimérjük és megrajzoljuk. A saját dolgunkon könnyítünk, ha a rajzot már eleve fordítva rajzoljuk meg, ahogy majd a lemezre fog kerülni. Egy kis tükör jól jöhet ha írás is szerepel majd a karcon, ezzel könnyen megfordíthatjuk a rajzot is.

A rézkarc tervezés kellékei:
- papír
- hegyes ceruza, radír (gyakorlottabbaknak tűfilc vagy csőtoll)
- egy kis tükör
- vonalzó

Bognár Árpád

Bognár Árpád (1931 - 2004) Munkácsy-díjas magyar grafikus. Spontán, asszociatív stílus jellemzi műveit. Szabadon érvényesülnek képi asszociációi, formaötletei. Zsúfolt, burjánzó motívumokból felépülő figurális lapjai expresszív-szürrealisztikus hatásúak. Illusztrációkat készített, plakátokat is tervezett. Számos technikát alkalmazott a rézkarctól az olajpasztellig. Sajnos megint egy olyan alkotó, akiről nagyon kevés anyagot találtam.

Dózsa I.

rézkarc

295 × 395 mm

Kiállítás: 500 kisgrafika a Somogyi-könyvtárban

50 éves a Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület Szegedi csoportja.
A kisgrafikák tulajdonosai a huszadik századtól gyűjtik és cserélik lapjaikat egymás között. A Kisgrafika Barátok Köre 1959-ben Budapesten alakult meg. Tagjai művészek, akik készítik, valamint művészetpártolók, akik készíttetik az alkalmi grafikákat és ex libriseket. Kopasz Márta művésztanár 1961-ben csatlakozott a Körhöz és megszervezte a Szegedi Csoportot. A tárlaton huszonöt művész és harminckét gyűjtő ötszázharminc grafikáját tekintheti meg az érdeklődő közönség.

Elérhetőség:
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár
6720 Szeged, Dóm tér 1-4.

Megtekinthető:
2011. május 20-tól július 1-ig


Kép és szöveg forrása: sk-szeged.hu

Könyvajánló: József Attila: A Dunánál

József Attila
A Dunánál

Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó-Magyar Helikon Könyvkiadó
Kiadás éve: 1981
Terjedelem: 24

Szalay Lajos illusztrációiban gyönyörködhet, aki kezébe fogja József Attila verseskötetét.

Kitekintő: Szántó Piroska

Szántó Piroska (1913 – 1998) magyar festő, grafikus, író, Munkácsy- és Kossuth-díjas kiváló művész. A természettel kialakított bensőséges kapcsolat mindvégig művészetének egyik alapvető jellemzője maradt. Életművét a Szombathelyi Képtárnak ajándékozta.

Szentendrei motívumok, 1961
vegyes technika, papír
545 × 1000 mm

Kiállítás: Orosz István - 60 Arckép

Orosz István képeiből nyílik kiállítás a Cifrapalota (hivatalosabban: Kecskeméti Képtár) termeiben a KAFF idején, ahol válogatást fogunk bemutatni az idén hatvanéves grafikusművész rajzfilmjeiből. A tárlatra Orosz István pontosan hatvan arcképet gyűjt össze eddigi és még készülő munkáiból, amelyek között nem lesz sem stiláris, sem műfaji, sem méretbeli kapcsolat, csupán az fogja összekötni őket, hogy mindegyik arckép lesz.

„Önarcmások. Persze egyik sem igazi. Mondják, hogy voltaképpen mindenki önarcképet rajzol, legyen az táj, csendélet, zsáner, vagy puszta absztrakció. Minden önarckép, akár bevallja az alkotó, akár nem. Akár elhisszük neki, akár nem. Egy darabig persze titkolja az ember, igyekszik, hogy legalább az objektivitás látszatát fenntartsa, ez egy erdő, mondja, ez egy halom könyv, ez meg egy utcasarok. Aztán jön valaki, hunyorog, hátrébb lép és kiszúrja a fejet. Az arcot. A személyiség részleteit."

(Orosz István)

Elérhetőség:
Cifrapalota
6000, Kecskemét Rákóczi út 1.
tel.: +36 (76) 480-776
email: keptar.kecskemet@museum.hu
cifrapalota.kecskemet@gmail.com

Megtekinthető:
Megnyitó 2011. Június 17. 21:00, a kiállítás megtekinthető
2011. Június 17–július 31.-ig a képtár nyitvatartási idejében.
K-V 10-17:00, március 1- április 20.: K-V 9-18:00

forrás: www.kaff.hu

Év végi jégkrémezés

Megvolt a már hagyománnyá vált év végi jégkrémezés, a kekszpor is elfogyott. A munkáktól dagadó mappák kiürültek, némelyikről én magam is elfeledkeztem csak amikor itthon újra átnéztem akkor jutott eszembe. Jövő szeptemberben újra rézkarc, addig meg sok-sok rajzolás és sok-sok rézkarcfitness.

Tipp: festékezés

A már kimaratott letisztított lemez felfestékezését többféle módon tehetjük. Van aki linóleumdarabbal vagy műanyag lappal viszi fel a festéket a lemezre. Ez kétségtelenül gyorsabb eljárás viszont megvan annak a veszélye hogy egy apró porszem a már kész lemezünkön csúnya síkot húz. (Én is megjártam, legcsúnyábban a foltmaratott lemezeknél látszik.)

Ennek elkerülése kicsit munkásabb, viszont garantáltan mentes mindenféle ilyesmi hibától. Ujjunkkal vigyük fel a festéket a lemezre és ott finoman dörzsöljük bele.

Kitekintő: Pető János

Pető János (1940-2009) magyar grafikus, festő. Virtuóz rajztudására már gyermekkorában felfigyeltek szülei és tanárai. Művészi pályája kezdetén a litográfia műfajában alkotott leginkább. Sajnos kevés képet találtam, de ez semmit nem von le az alább bemutatottak értékéből.

Toborzás
litográfia, papír
480 × 650 mm

Kós Károly grafikái

Kós Károly a XX. sz. második felének meghatározó jelentőségű erdélyi magyar néprajzkutatója, muzeológusa, akinek munkássága az anyagi kultúra és társadalomnéprajz szinte minden területére kiterjedt.

Az erdélyi magyar parasztság tárgyi világát funkcionálisan, történeti-táji összefüggéseiben vizsgálta, miközben kutatásai az együtt élő népek közötti természetes kapcsolatrendszerre is kiterjedtek.

Muzeológusként központi- és tájmúzeumok, valamint a szabadtéri néprajzi múzeumok szervezésének, kutatóhellyé fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott.

Gyűjtései, kutatómunkája alkalmával grafikákat is készített, melyek teljes képet adnak Erdély népéletének anyagi kultúrájáról.

Elérhetőség:
Balatoni Múzeum
8360 Keszthely, Múzeum utca 2.
e-mail: info@balatonimuseum.hu
tel: (06 83) 312 351

Megtekinthető:
2011. június 5 - július 31.-ig Kedd-vasárnap 10:00 - 17:00 óra között


Forrás: balatonimuzeum.hu

Jacques Callot: A háború nyomorúsága

Jacques Callot (1592-1635) francia grafikus, rajzoló és rézmetsző. Callot szenvedélye a rajzolás iránt hamar megmutatkozott. Helyi művészekk munkáiból táplálkozva csiszolgatta rajztudását. 12 éves volt, amikor vándorcigányokkal Itáliába szökött és Cantagallinánál tanult Firenzében. Miután apja barátai felismerték, hazaküldték a kamaszt.

1609-ben már apja hozzájárulásával tért vissza Itáliába, ahol Rómában 1612-ig Ph. Thomassin rézmetsző tanítványa volt. A betlehemi kisdedek meggyilkolása és egy firenzei népünnep-ábrázolásával megvetette hírnevének alapját.

Világhírű rézkarcsorozata a Les grandes miseres de la guerre amelyben szellemesen és megragadóan, bár néhol elrettentően rajzolja a harminc éves háború borzalmait.

Címlap, 1632
rézkarc, papír
90 × 191 mm

A hónap alkotója: Gross Arnold

Gross Arnold Erdélyben, Tordán született, 1929. november 25-én. Édesapja festő és rajztanár volt, ő volt első tanára. 1946-ban jött Budapestre tanulni, előbb iparművészetet tanult, de azt abbahagyta, átment tanulni a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban szerzett diplomát. Kiváló mesterei voltak: Hincz Gyula, Kádár György az Iparművészeti Főiskolán, Konecsni György, Koffán Károly a Képzőművészeti Főiskolán. Ő mégis leginkább Rembrandt és Albrecht Dürer rézkarcait tanulmányozta a Szépművészeti Múzeumban. S sorban alkotta egyedi stílusú szellemes, ötletes, derűs, humoros, színes rézkarcait.

Jellegzetes színezési technikájának köszönhetően minden egyes nyomata különbözik a többitől. Képeit csodálatos, gyermeki mesevilág jellemzi, ahol mindig süt a nap, virágüzletekkel és játékokkal teli. Az ember része a természetnek műalkotásaiban. Képeivel szépet, örömet nyújt, egy mesevilágot, amiben nincs semmi hátborzongató vagy borús.

Nem titkolja, hogy kiválóan rajzol, megtanulta és tökéletesen ismeri a szakma legapróbb fogásait is. Hagyományos, de nem régimódi művésznek vallja magát, ugyanakkor vállalja a "nagy gyerek" minősítést is; sokáig maga is készített például játékvonatokat, mozdonyokat, és gyűjti is a maketteket. A nyolcvanas évek közepétől újabb "szenvedélye" az ásványok gyűjtése, amelyek természet adta ragyogásukkal, színeikkel nagy hatással vannak rézkarcai színezésére.

„Annyi baj, gond, bánat és szörnyűség vesz körül minket a világban, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni.”

(Gross Arnold)

A kék álmok városa
rézkarc, papír
165 × 260 mm

Mint eddig is, érdemes többször is visszanézni ezt a bejegyzést, mert a hónap során folyamatosan bővül újabb és újabb képekkel, írásokkal. 

Cím nélkül (Próba)

Cím nélkül, 2011
rézkarc, papír
80 × 80 mm

Stettner Béla

Stettner Béla (1928-1984) magyar Munkácsy-díjas grafikus.Tanulmányúton járt több európai országban. Realista művészetét egyéni formaalakító készség és kiváló technikai felkészültség jellemezte. Alakos kompozícióinak drámai atmoszféráját az anatómiai szabályok túllépésével és a részleteket mellőző sommázó előadásmóddal teremtette meg. Gazdag tematikájában előszeretettel foglalkozott az ifjúság, a munkásélet és a külvárosok világának problémáival, valamint az emberiség jövőjét fenyegető jelenségekkel. Főképp linóban, rézkarcban és monotípiában dolgozott.

Pihenő, 1965
hidegtű, papír
195 × 190 mm